Kurbli Filmklub: Tony Gatlif-Száműzetés

Szabadka/2024.03.05.

Tony Gatlif: Száműzetés (Exils), 2004, francia kalandfilm, 104 perc

Zano és Naima fiatal szerelmesek. Franciaországban élnek, de Algériában születtek. Az ő útjukat kísérjük Párizstól Algírig

(Kiemelések és idézetek, kizárólag a Filmvilág hasábjairól gyűjtve!)

A cigányokról és kultúrájukról alkotott sztereotipikus negatív kép, Európában a XX. század utolsó negyedében kezdett lényegi átalakulásba. Tony Gatlif az első olyan cigány filmrendező, aki 1983-as filmjével, a Hercegekkel rést tudott ütni az idegenség és közöny falán. A film kisebb divatot teremtett a francia értelmiség és a kritikusok körében. Gatlif a Hercegek-ben rámutat a még éppen érvényes, íratlan szabályok szervezte mély tradicionalizmuson alapuló életforma, és az európai polgárság érték- és jogrendje között feszülő ellentéteket. Olyan, mindaddig föloldhatatlan konfliktusok ezek, amelyek mindkét nép előítéleteit és félelmeit konzerválják, amíg a többségi társadalom és a cigányok kultúrája átfedésbe nem kerül. Ezért van jelentősége annak, hogy a divat felnyitja a publikum szemét. -írja 1994-ben Bojár Iván András művészettörténész: A kíváncsi elragadtatás ezen formája pedig most, a Latcho Drom bemutatása körül, terjedt ki a nagyközönség és az őt kiszolgáló sajtó szélesebb köreire. … Ismeretlen melegség, ismeretlen otthonosság költözik a moziba, s e távoli, előítéletek páncélja mögé rekesztett világ egyszeriben nem csupán elfogadást, de valami igazolhatatlan nosztalgiát ébreszt egy kevésbé bonyolult, bensőségesen familiáris közösségi létezés iránt. Olykor, bizony meg-megsajdul még valami a sehova sem tartozás természetellenes állapotában, és a modern individualizmusra épülő civilizáció rafinált kristályszerkezete megrázkódik egy kicsit.

Bérczes László: Tony Gatlif erőssége a cigány-életképek gazdag és szeretetteljes ábrázolása. … képes olyan helyzetbe hozni színészeit, hogy önállóak, szabadok, bátrak lehessenek és dokumentum-hitelességgel játsszák az életüket. A halott sablont minden pillanatban átszakítja az élet, hiszen a szabad és önazonos személyiségek sosem pont úgy sodorják a mese fonalát, ahogy azt várnánk.

… a kívülről érkező szemével ábrázol egy idegen, egzotikus világot. (Vajda Judit)

Barabás Klára: Algíri cigány családba született, önerőből lett elismert filmes, mindig hitelesen, zenében és képekben gondolkodva mesél a romák életéről. … kevesen tettek nála többet a magyar cigányzene megismertetéséért.

Tony Gatlif: Egy évszázadok óta nyomorban élő, algíri roma családba születtem. Amikor a hatvanas évek elején a pied noir-ok, vagyis az Algériában élő franciák százezrei hagyták el az országot, hogy Franciaországban kezdjenek új életet, én is útnak eredtem velük. 15 éves voltam, nem volt vesztenivalóm, olyan reménytelennek tűnt az életem otthon. … hogy éhen ne haljak, apró lopásokból tartottam fenn magam, az utcán, vagy parkokban aludtam. Elkaptak … Az eredeti nevem – Michel Dahmani – helyett magam választotta nevet diktáltam be, így lettem Tony Gatlif. A Gatlif nevet Algír egyik parkja után választottam … Franciaország és Románia után Nyírbátorra került. … ott fogalmazódott meg bennem, hogy filmet akarok csinálni egyszerű emberek életéről.

… sok amatőrrel dolgozom, de a zenészek nem azok … Olyan tisztán, szabadon muzsikálnak, ahogy én a filmjeimet készítem.

Szász Csongor