Kurbli Filmklub: Szomjas György-Roncsfilm

Szabadka/2023.02.14.

Szomjas György: Roncsfilm, 1992, magyar filmszatíra, 89 perc

“… 1989-et írunk. … külvárosi proletárlét … Budapest legrosszabb hírű negyede. … Szomjas a korábbi szocio-vígjátékaiban (Könnyű testi sértés, Falfúró) is megteremtette már ugyanezt a miliőt, a Roncsfilm pont azáltal lesz ütősebb, hogy talán még az előzőeknél is kilátástalanabb világot ábrázol, miközben épp örülni kéne a szabadságnak. A film olyan nevekkel is megismertette továbbá a nézőket, mint Mucsi Zoltán, Szőke András vagy éppen Fábry Sándor, akik később így vagy úgy, de állandó szereplői lettek a rendszerváltás utáni magyar kulturális életnek. A Roncsfilm pedig fontos hivatkozási pont maradt a következő évtizedekben, de ilyen szórakoztató, a magyar rögvalóságot bemutató filmvígjátékunk azóta se készült.” (Inkei Bence)

“Szomjas György agyonidézett kultuszfilmje a rendszerváltozás korának fergeteges tragikomédiája. … Szomjas György rendező a nyolcvanas években lett a pesti bérházakban és panelekben élő lecsúszott szerencsétlenek krónikása, de amíg a Könnyű testi sértés (1983) vagy a Falfúró (1985) a szatirikus hangvétel és a képi kísérletezések ellenére is hagyományos történetet mesélt el, a Roncsfilm egymásba fonódó groteszk anekdoták füzére. A rendező ugyanazt a dramaturgiai trükköt használja, mint a korábbi filmekben: a kisebb-nagyobb csetepatékat a szemtanúk a kamerába nézve idézik fel, mintha csak egy televíziós bűnügyi műsornak nyilatkoznának. … Grunwalsky kaotikus, ferde és helyenként szándékosan roncsolt képei kizökkentik a nézőt, de jól illusztrálják a közeget, és azt a szellemi, erkölcsi és fizikai nyomort, ami a szereplők életterét uralja. … A legtöbbet a Bélát alakító, a stáblistán dialógíróként is feltüntetett Szőke András tette hozzá a történethez; ő a Szomjas György vezette Kőbányai Filmstúdióból kiindulva lett a magyar független film egyik emblematikus figurája.”

(Baksi Sándor)

Részletek Dékány István szakfelügyelői jelentéséből:

“A Kőbányai Amatőrfilm Stúdió 1962-ben alakult, … 1975-ben Szomjas György lett a klub művészeti vezető. … Több sikertelen helykeresési kísérlet után a Pataki Művelődési Központhoz tartozó Városszéli Művelődési Házban jutottak önálló helyiséghez. A színpadnak két tartópillér miatt nem használt hátsó részét leválasztva vágószobát, a folyosó egy részét lefalazva vetítőfülkét alakítottak ki. Ez az átépítés is társadalmi munkában történt. … A 70-es évek közepére a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió Budapest legeredményesebb klubja és az ország három legjelentősebb közösségének egyike lett. … a művészi és technikai vezetőknek az a véleménye, hogy a tagokat nem szabad „tanítani”, vagyis tőlük idegen művészeti elveket rájuk erőszakolni. Sajátságos formában nyilvánul meg a vezetők segítsége: arra ösztönzik a tagokat, hogy egy-egy bemutatott anyagban nem a jó megoldások, hanem a hibák mellett érdemes elindulni …”

Szász Csongor