Skip to content

Kurbli Filmklub: Jeles András-A kis Valentino

Szabadka/2022.05.31.

Jeles András: A kis Valentino, 1977, magyar filmdráma, 90 p.

„Nincs semmi, ami jobban megzavarta volna a filmesek agyát, mint a filmszerűség.” Jeles András

„Kevés nála humorosabb filmkészítőt ismerünk.” (Báron) Jeles András társadalmi groteszk szatírába oltott egzisztencialista remekműve „abszurd dokumentarizmus.” (KAB)

Az „önmaga logikájának ellentmondó elbeszélésmód” (Gelencsér), kezdetben reflexív és önleleplező burleszk. Az 1979-ben megjelenő A kis Valentinó a korszak abszolút kulcsfilmje. Az újhullám avantgárd hagyományát a hetvenes évek szociografikus magyar dokumentarista játékfilmjeinek kiforgatásával idézi meg. A rendező összetett audiovizuális és egymást kioltó és egyben újraépítő ábrázolás- és elbeszélésbéli stiláris megoldásaival, még az elemi képbeállítások szintjén is ütközteti a dokumentumfilm és a játékfilm konvencióit, hogy végül a modern ember „antropológiai” jelentőségére terelje a nézői figyelmet, és egy szabadabb és „egyetemesebb létfilozófiai nézőpontot” (Czirják) teremtsen, de „nem ideológiailag – formailag provokatív. … Megpróbálja öntudatra ébreszteni a magyar filmet mind nyelvi-poétikai, mind társadalmi-politikai értelemben … a valóság és képzelet mediális köztességére talál rá. …„ (Gelencsér)

 

„Jeles nem filmben gondolkodik, hanem spirituális képekben. Nem az egyes konvenciók hatalmát akarja megtörni, hanem a filmét mint matériáét, hogy megmutathassa a benne rejtőző szellemit. … Nem filmet akarunk látni, hanem filmen megjelenő álmot. … A filmben vigasztalást találnak mindazok, akik számára az örökkévalóság csupán az életről szövögetett álmok végtelen sorozata.” (KAB)

„… a váratlan, láthatatlan, artikulál(hat)atlan jelentések és létmódok felvillantása a cél. Az tehát, hogy a szociológiailag jól azonosítható közegben játszódó film a felállított konvenciókból történő folyamatos kilépések következtében minduntalan kilépjen önmagából is, s mintegy önmagát szétfeszítve egy távlatosabb ember- és világképet fogalmazzon meg.” (Gelencsér)

 

Jelenet a filmből

„Mintha a dokumentumszerűség és a fiktivitás titkát keresné vagy leplezné le a dokumentum és a fikció látványos és egyidejű imitálásával. (…) S míg a dokumentum és a fikció közötti senkiföldjén ténfereg, pillanatokra sikerül kitörnie valamilyen vízió felé, mely mindkettő manipuláltságától mentesnek látszik.” (Forgách)

„… egy kommunikációs viszonyba bekerült tény elveszti tény voltát, és állítássá változik, amihez kommentár szükséges …” (KAB)

Szász Csongor

 

Leave a Reply

Your email address will not be published.