Kurbli Filmklub: Igor és Ivan Buharov-Melegvizek országa

Szabadka/2022.05.17.

Hevesi Nándor, Szilágyi Kornél: Melegvizek országa, 2021, magyar-szlovák-norvég-német sci-fi vígjáték, filmdráma, 82 perc

 

Az alkotópáros a 90-es években kezdett Super 8-as technikára rövidfilmeket és játékfilmeket készíteni. Talán Bódy Gábor vagy Jeles András ihletettségétől sem mentesen, Buharovéknak „sikerült valamit megragadniuk a közép-kelet-európai vidék és a poszt-kádári életvilág lenyűgözően bizarr értelmetlenségéből – ami ezen a szűrőn keresztül egyszerre volt röhejes, bájos, lírai és nyomasztó.” (Nagy V.)

Rendhagyó vetítéssel szakítottuk meg lineáris programunkat, ugyanis egy 2022-ben bemutatott filmmel készültünk! Az élményt fokozta, hogy a rendezőpáros személyesen is részt vett a vetítésen, és a nézőkkel töltötte az est hátralevő részét. Az esemény, koprodukcióban a Clara i Rosa civil egyesület és a Kortárs Kulturális és Művészet Központ “társadalmi változások” programjának keretén belül jött létre. 

A magyarországi (neo)avantgárd filmművészet legkarakteresebb és szinte egyedüli kortárs átörökítői a 2010-es évektől hidat kezdtek építeni a vajdasági kortárs művészeti szcéna meghatározó szereplőivel is. Mondhatni, a Buharov testvérek, a különböző generációhoz tartozó szerbiai magyar művészek erőteljes figuráiban (legfőképp, talán azok szabad intellektusában) és alkotásaikban leltek utat, az átlagostól első vagy második ránézésre totálisan más, kísérletező, önreflexív filmnyelvük egyedi, bonyolult asszociációkat ébresztő és humort árasztó filmviláguk építéséhez. „2009-ben Promenade címen készítettek portréfilmet Király Ernő vajdasági zeneszerzőről, 2011-ben pedig Ladik Katalin performerről (Ladik Katalin portré címen). 2012-ben Szilágyi Kornél hangjátékot rendezett Ladik Katalin művéből Élhetek az arcodon?– Bevezetés Ladik Katalin magánmitológiájába címen, amelyhez Ivan Buharov egyik zenekara, a The Pastorz készített zenét. 2011-ben készült Kormányeltörésben című filmjük Domonkos István 1971-es verse alapján, amelyben feltűnik Tolnai Ottó és fia, Tolnai Szabolcs egy-egy rövid jelenet erejéig.” (Stőhr) De a leltár itt még korántsem teljes! Azt tudták-e például, hogy Sirbik Attila St. Euphemia című regényéből Molytej címen Buharovék rövidfilmet készítettek, ahol az önreflexív családtörténetben feltűnő édesapa szerepében Döbrei Dénes alakít? És azt hallották, hogy a rendezők élénk érdeklődést mutattak a vajdasági eredetű Muskátli zene mibenléte iránt?!

„Ők a filmjeikben kísérletet tesznek a történeten túli dolgoknak az ábrázolására, a történet olyan felfogására, ami több, mint az egyszerű mesemondás … a történetből valamifajta kifelé vezető, világra utaló nyilakat keresnek. … A Buharovok egy egész világot teremtenek. Egy vad, lepusztult, nem létező vagy nagyon is létező tartományt, ami az idegeinkből, és a tudatalattinkból ismerős. … Először is líra. Pontosabban: az elégedetlenség és a felháborodás lírája. Ez a líra azonban nem lágy, nem „lírai”, inkább expresszív moraj. Buharovéknak úgy, ahogy van, nem tetszik ez a világ, … Náluk … az ember természetes lénnyé változik. Izzad és gúnyolódik. … A Buharovok olyan társadalmi réteget szerepeltetnek, juttatnak szóhoz, idéznek meg, amelynek (főleg ilyen expresszív, indulati) megjelenítése a polgárok számára zavarba ejtő.” (Grunwalsky)

Szász Csongor