Skip to content

Kurbli Filmklub: Hiroshi Teshigahara-A homok asszonya

Szabadka/2022.02.09.

Hiroshi Teshigahara: A homok asszonya (Suna no unna) 1964., japán filmdráma-thriller, 126 p

„Az 1960-as évek egyik nagy nemzetközi művészeti szenzációja, a WOMAN IN THE DUNES (SUNA NO ONNA) sokak számára Hiroshi Teshigahara szürreális, egyedi világának nagyszabású leleplezése.” (The Criterion Cannel)

Teshigahara thrillere odaszögezi a tekinteteket. Színészei hatalmas munkát végeztek, gyomorszorító érzés nézni. „Ez az igazi filmművészet, olyan gondolatokkal megajándékozni a nézőt, amit egy életen keresztül megőriz magában.” (Bertók49) Hiroshi Teshigahara a második világháború után, az ’50-es években kezd dokumentumfilmeket forgatni, de jelentősebb új hullámos játékfilmjeit a hatvanas években készíti. Mivel a nagy japán stúdiók konvencióitól távol, függetlenként alkot, erőteljes stílusa sajátos filmformanyelvéből fakad.Játékfilmes logikájának alapját dokumentarista szemlélete jelentette. Pályáját meghatározta Abe Kôbôval folytatott alkotótevékenysége, akinek megfilmesítette 3 irodalmi művét.Abe Kôbô az 1950-es években tagja volt a Japán Kommunista Pártnak, de 1956-ban tett kelet-európai utazása és a magyar forradalom leverése kiábrándította. Nemzetközi elismerést A homok asszonya című művével szerzett 1962-ben.

A homok nem különösen alkalmas élő szervezetek megtelepedésére. De feltétlen szükséges-e a szilárdság az élethez? Vajon a förtelmes marakodás, versengés (a napról napra egymást törő-maró emberek silány élete) nem abból a törekvésből fakad-e, hogy a szilárdság fokozódjék? Ha félretesszük a szilárdságot, és megadjuk magunkat a homoknak, akkor megszűnik a birkózás, vetélkedés is.” (Abe Kôbô: A homok asszonya)

Teshigahara legfőbb vizuális erőveszítéseit, egzisztencialista történeteinek megjelenítésére fordította. Adaptációi közül A homok asszonya lett a legsikeresebb. A kultfilm zenéjét a korban leghíresebb japán komponista, a megszállott Takemitsu Toru szerezte, aki az egyik legtermékenyebb japán filmzeneszerző is. Összesen 93 játékfilm kíséretét írta meg. 1964-ben például 11 filmzenét írt és közöttük van A homok asszonya.
 
Többek szerint, Teshigahara erotikus töltetű „materialista románca”, a hatalmas botrányt kavart 1976-os Érzékek birodalma elődjének is tekinthető, ahol nő és férfi kétszemélyes világukba zárkóznak, így találják meg a boldogságot. (CSIGER) Az élő és élettelen testek természetes anyagszerűségét hangsúlyozó kamera, fokozza az érzéki ábrázolást, pl. amikor a homokszemeket mutatja az ölelkező szereplők bőrén.

Kelecsényi László, Balázs Béla-díjas magyar író, filmtörténész sarkított eszmefuttatása szerint Teshigahara feszült, borzongató filmdrámája, távol-keleti létfilozófiai paradigmát tartalmaz. „Egyszerre hordozza a lázadás és a belenyugvás üzenetét. Egy városból érkezett tudós nagy szegénységben és szerénységben élő falusi emberek közé kerül, akik megélhetésükért hasonló küzdelmet folytatnak a természettel, mint a néhány évvel korábban forgatott remekmű, A kopár sziget hősei. Míg ott a vízért folyik a küzdelem, itt a mindent betemető homok ellen. … ha nem teheted, amit akarsz, akard, amit lehet. Nagyjából ezt sugallja a sztori váratlan fordulata. Boldogabb leszel, ha elfogadod a sorsod, és egy nem kívánt asszony mellett éled végig az életed. Nincs tovább lázadás, nincs küzdelem a célok megvalósításáért. Aki itt győz, az nem az ember, hanem a később divattá váló, Európában is hódító konfuciánus filozófia. Ez is egy recept, megoldás a férfi hódításvágy lelombozására. Méghozzá figyelemre méltó recept.”

Szász Csongor

Leave a Reply

Your email address will not be published.