Kurbli Filmklub: Fábri Zoltán-Hannibál tanár úr

MA ESTI MOZI: Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr, 1956 fekete-fehér magyar játékfilm, 94 perc, 4K restaurált

író: Móra Ferenc; forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Szász Péter, Gyenes István; operatőr: Szécsényi Ferenc; főszereplők: Szabó Ernő, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, Apor Noémi, Selmeczi Mihály, Somogyvári Rudolf „Azt se Fábri, se más nem sejthette, hogy a Hannibál 1956. október 18-i bemutatója nyomán öt nappal újkori történelmünk valódi forradalma robbanhat ki.” (DÁNIEL)

Az alázatos Nyúl Béla jelentéktelen iskolai tanárként éli szürke hétköznapjait, de miután Hannibálról írt tanulmányára felfigyel a hatalom, úgy hiszi, eljött élete nagy pillanata. Az euforikus hangulatban nagypolgári mulatozásba kezd és csak másnap döbben rá, csupán az álságos politikum bábja lett. A film a kisember politikával szemben folytatott harcának örökérvényű története. Egyszerre nyújtja a ’30-as évek fasiszta fajgyűlöletének és az ’50-es évek Rákosi-rendszeréből ismert koncepciós pereinek hátborzongató tragikomédiáját. Az 1957-es Karlovy Vary Filmfesztivál fődíjas játékfilmje. Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása című kisregényének, korát meghaladó szerzői filmadaptációja. Máig zavarba ejtően aktuális iróniába és groteszkbe hajló, egzisztencialista-társadalmi szatíra, a korban az elsők között merte ábrázolni a tömegek hatalom általi manipulálhatóságát és a velük szemben álló, humanista ideákat dédelgető kisembert. „Azon kaptam rajta magam, hogy egyre jobban izgatott az erőszak kérdése, az erőszaktétel az embereken, a megalázottság és kiszolgáltatottság elviselhetetlensége, s szinte kényúrrá nőtt bennem az ellene való tiltakozás szükségessége.” (Fábri Zoltán)

Fábri Zoltán festő, színész, díszlettervező, színházi rendező, forgatókönyvíró, művészeti vezető, de főleg európai rangú filmrendező. 21 humanizmussal átitatott mozifilmet készített, mindegyik irodalmi ihletésű. Sokféle műfajt adaptál a klasszikusoktól, mint Kosztolányi, Móra, Kaffka vagy Molnár Ferenc, a kortársig: Déry, Örkény, Sarkadi, Sánta, Palotai vagy Karinthy. Adaptációs gyakorlatból következhet, hogy szerzői stílusát nem tudják levezetni egy kiemelt filmjéből. Korai korszakára jellemző klasszikus stílusa, a szocialista realizmus sematizmusának meghaladása. Ez a talán posztneorealistának is nevezhető időszak, amelyben a Körhinta (1955) után készült – gépállások és a plánok tekintetében is technikás – Hannibál tanár úr elhelyezhető. „Fábri Zoltán már a Körhintában is az egész apró mozzanatok mesterének bizonyult, és ez a kis rezdülésekre is reagáló készsége ebben a filmben még ihletettebben érvényesült. … Az a pillanat, amikor Hannibál tanár úr a miniszteri biztos kérdésére, hogy visszavonja-e tanulmányát, egyetlen rövid szóval felel: NEM! – feledhetetlen.” (SZINETÁR) „ Fábri nem a tudat belső, hanem jóval inkább a drámai konfliktus külső, látványos »expresszív« helyzeteit hangsúlyozza, méghozzá – szemben a tudati folyamatokkal – magával ragadó kifejezőerővel és igen összetett módon.” (GELENCSÉR) Hétköznapi hősei „szemközt a sorssal, a historikummal, az osztályharccal, a morál kihívásaival, a kegyetlen huszadik század megpróbáltatásaival. Ítéletük szerint rendre elbuknak, erkölcsileg felmagasztosulnak, vagy legalábbis felmentésre méltónak találtatnak. … Fábri Zoltán …. nem »alakításokat« formált, hanem társadalom-lélektanilag karakteresen egymást követő, ellenpontozó, önmagát drámaian hiteltelenítő cselekményfolyamot. Pszeudo-valóságot …” (DÁNIEL)

Fábri későbbi, modernista alkotásaiban finoman az időrendfelbontó elbeszélésmód és a szubjektív tudati folyamatokat ábrázoló forma hangsúlyai felé tolódik, például a Húsz óra című, 1965-ös filmben.

Leave a Reply

Your email address will not be published.