Kurbli Filmklub-Sam Peckinpah: A Vad banda
Szabadka/2024.12.11.
Sam Peckinpah: A Vad banda (The Wild Bunch) amerikai western, 1969
Sam Peckinpah cowboykalapjára, a film amellett, hogy önnön létjogosultságát kérdőjelezi meg, úgy használja ki a mítoszban rejlő hatásokat, hogy közben a szerzőből eredő lélektani realizmussal hitelesíti is egyben. Amennyire brutális, annyira érzékeny is ez a film.
A Vad banda a szöges ellentéte a nagy rivális Butch Cassidy és Sundance kölyökből áradó romantikus melankóliának, de több összehallást is mutat a Hét mesterlövésszel …
Véres Sam szerint: a hatalom, ringyók, pénz és militarizmus, lecsupaszítva ennyi maradt a pionírok álmaiból. Az egyetlen termékeny és tiszta érték a barátság maradt.
Állandóan kísérletezett a különböző kamerákkal, nézőpontokkal és lencsékkel ami hozzájárult a hollywoodi stúdiórendszer átalakulásához. Első szerzői filmjében pl. a végső leszámolás jelenetet nem a kornak megfelelően 10-12 kamerával rögzítette, hanem 150-nel! Hosszú fahrtok és daruzások, totálok és szuperközelik a fegyverekről, valamint számtalan felvétel minden szereplő haláláról. A különböző nézőpontokból fölvett, olykor 5-6 kockányi ( azaz negyed másodperces) képsorok montázsa ellenállhatatlan erővel képes berántani a nézőt az akcióba. A Vad banda elején látható akciójelenetben az összetett ritmust hol gyorsmontázs erősíti fel, hol átfedő vágások fékezik le, de a kézikamerával felvett villámsvenkek (pásztázás/lekövetés) és drámai variók (zoom) is fontos szerephez jutnak a jelenet dallammenetében. A vége akciónál pedig mintegy 3642 beállítást készített ami körülbelül hatszorosa volt az akkori gyakorlatnak. 2,5 másodperces átlag-beállításhosszával A Vad banda a mai akciófilmeket is felülmúlja.
A western és Sam Peckinpah
A western tartalmi és műfalyi őstípusa Edwin S. Porter műve A nagy vonatrablás 1903-ból. A némafilm korában (1894-1918) David Wark Griffith rendezésében készültek kimagasló színvonalon, 10-20 perces alkotások. Számos irodalmi adaptáció született pl. Cooper: Bőrharisnya, Jack London aranyásókról szóló 2 műve vagy H. H. Jackson bestsellere a Ramona Mary Pickford főszereplésével. De igazi sztárrá az első magányos lovas, W. S. Hart vált.
A zárt műfalyi keretek között mozgó western, sémáival és történeteivel az 1919-től 1929-ig terjedő időszakban hódított teret az USA-ban. Sorozatok (Tom Mix) és John Ford korai, epikus munkáival, pl.: Honfoglalók. Ford idealista korszaka azonban a műfaly hőskorában (1930-1945) bontakozott ki, pl. John Wayne és a Hatosfogat. A megszilárdult keretekben építkezve a filmek egyre inkább alkalmasak lettek az aktuális politikai és gazdasági témák hordozóivá válni.
A western nagykorúsága (1945-1960) idején a TV sorozatok terjedtek el. A klasszikus hős figurája átalakult és a társadalomból kifelé irányuló mozgások hordozója lett. Kritikusabb látásmód, árnyaltabb és realisztikusabb ábrázolásmód nyert teret. Ritkábbak lettek a happy endek is. Pl. Törött nyíl ( indiánok pozitív megítélése) vagy a Délidő melynek végén a hős a porba dobja a serifcsillagot ezzel kifejezve az elidegenedett társadalom iránt érzett megvetését. Elszabadultak az igazságszolgáltatás morális problémakörét elemző bandita- és seriff-filmek.
Ekkor került a képbe Sam Peckinpah. Először mint forgatókönyv író, majd segédrendező Don Siegel mellett. Noha a ’60-as évek közepétől számtalan újhollywood-i rendező készített westernt a műfaly abszolút megújítójává Peckinpah vált. Az 1960-tól 1980-ig terjedő a western lázadásának időszakában bontakoztatta ki tehetségét. A Dundee őrmester, Vad banda, Cable Hodge balladája, Pat Gerrett és Billy a kölyök egyszerre nyújt hiteles képet Amerika hőskoráról és teremt erőteljesen stilizált, drámai konfliktusokban bővelkedő sajátos mítoszvilágot. Az alkotót kritikusai éppúgy vádolták liberális felforgatással, mint fasiszta ideológiával vagy az erőszak dicsőítésével. Monográfusa Paul Seydor tiltakozva a vádak ellen, azt írja, az akciójelenetek normál és lassított felvételeinek gyors váltakozása az erőszak realista és romantikus ábrázolását ütközteti. Hol az öldöklés véres valóságát látjuk, hol pedig tiszta esztétikummá szelídített, érzéki vonzerejét, és így különválik bennünk az erőszakra adott morális és esztétikai reakció. Így Peckinpah szembesít saját ambivalens érzéseinkkel. A mester saját elmondásából kiderül még, hogy sokat tanult európai szerzőktől, avantgard alkotóktól és a nagy modernistáktól, pl. Carlos Saurától vette át az erőszakábrázolás spanyol módozatait. De kedvenc filmjei közt tartotta számon Akira Kurosawa A vihar kapujában című remekét is. A határvidék történetéből számára a gyilkolás öröme is éppoly hiteles kor tünet mint az a fölött érzett borzongás. A modern technika lecseréli a lovat, a pionírok ideje lejárt és az e fölötti agónia folyton jelen van. A társadalmi lelkiismeret problémája, az erőszakos tekintet kirívó visszatükröződései.
A rendező a klasszikus westernek örökségét vállalva a barátság a hűség, valamint az árulás motívumát helyezi filmjei középpontjába. A hitelesség nála csupán eszköz, amely életre kelti saját fantáziavilágát. Lélektanilag hiteles karakterei fejlődéstörténeten mennek keresztül, de közben egymáshoz fűződő viszonyrendszerük aprólékos kidolgozása is éppoly feszültség keltő mint az erőteljes történetvezetés.
(A szöveg elkészítéséhez Berkes Ildikó: A Western című könyvét használtam.)
Szász Csongor
A programot támogatta:
