Kurbli Filmklub: Guillermo Del Toro-Ördöggerinc

Szabadka/2023.11.21.

Guillermo Del Toro: Ördöggerinc, 2001, spanyol-mexikói háborús horror dráma, 106 p.

A populáris amerikai zsánerfilmeket készítő mexikói rendezőt, spanyol polgárháborús keretbe helyezett, erőteljes szerzőiséget árasztó rém-drámái teszik naggyá. Főbb ismertetőjegyei, „a maszk- és trükk szakmából adódó látványelemek és egyedi vonzódása a rovarvilághoz … és a katolikus szimbólumrendszer adaptálása.” (F. Gy.)

A mitikus túlvilághoz és a helyes történelmi traumakezeléshez vonzódó Del Toro legizgalmasabb tulajdonsága, hogy különböző műfajú történetsíkokat illeszt egymásra. Elsősorban a horror és fantasy síkját vegyíti történelmi témájú (háborús) drámával. Hibrid műfajú remekművei miatt nevezhetjük ez egyik utolsó, nagy, európai hangú filmszerzőnek. Varró Attila írja 2007-ben: „önálló, életképes és érvényes szerzői életművet bő negyed százada nem építget friss zsánerfilmes.”

Második filmje az Ördöggerinc a mexikói Carlos Taboada A szél is megrémült című árvaházi horrorját dolgozza át. Del Toro itt foglalkozik először a Franco rezsim traumájával, amely „szerinte még mindig egy lezáratlan, feldolgozatlan ügy a spanyol társadalomban. Szelleme mindmáig ott kísért.” Meséinek további fontos eleme az emberi gonoszságot elsöprő gyermeki ártatlanság és a gyermekkor vége, a kamasz kor zavaros, átmeneti állapota. „Egy előérzet, ami nagyon hasonló lehet egy kísértet létezésének megérzéséhez.” (Farkas György)

„Mi egy szellem? Egy tragikus esemény, ami arra ítéltetett, hogy újra és újra önmagát ismételje? Egy pillanatnyi fájdalom, talán. Valami rég halott, ami még élőnek tűnik. Egy érzés, amit nem halványít el az idő. Mint egy elmosódott fénykép. Mint egy borostyánba zárt bogár.” (Guillermo del Toro)

Az ördöggerinc 1940-ben elnevezett nyitott gerinc. „A néphit úgy tartotta, ezek a gyermekek azok, akiknek nem kellett volna megszületniük. A Franco-féle új Spanyolország is egy ilyen újszülött.” (F. Gy.)

„Ezekben a munkákban az elődök megértése, a régről eredő tudás helyes felhasználása vagy a távoli múltba vesző relikviák megelevenedése jelent félelmetes próbatételt. Márpedig az ilyen kihívások – a cselekményvilágon belül és azon kívül is – a tradíció és a jelen működőképes egységbe rendezését követelik meg.” (Árva Márton)

Szász Csongor