Kurbli Filmklub-VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA
2025.10.08./Szabadka
KMV-s diákfilmek és Tolnai Szabolcs: Fövenyóra!
A 90-es években több ízben is tanúja voltam, amikor a magyarországi értelmiségiek a jugoszláv életérzést próbálták megérteni, a vajdaságiak ilyenkor a híres szerb írót, Danilo Kiš műveit emlegették. Az ő művei alapján készült Fövenyóra avantgárd hagyományokat ápoló, fekete-fehér játékfilm egy fiatal íróról, aki apja múltja és saját gyökerei után kutat. Andreas egy bonyolult labirintusba lép be, ahol gyermekkorának eseményei összefonódnak jelenbeli kutatásával. A filmben az idő rugalmas fogalom, keveredik múlt és jelen, emlékek és tények, szimbolizmus és minimalista zenei aláfestés Lynch-i módon, amely összezavar és megdöbbent, ugyanakkor aktív olvasásra ösztönzi a nézőt. Az Offscreen filmelemzője, Betty Kaklamanidou írja 2009-ben, hogy a Fövenyóra érzékenyen ragadja meg mit jelent közép-kelet-európai polgárnak lenni, több vallás és kultúra között élni, és gyakran kisebbségi helyzetbe sodródni. Ezt hangsúlyozza a 9. Thesszaloniki Nemzetközi Filmfesztiválon, a Művészeti Teljesítményért díjazott Tolnai Szabolcs is, aki hozzáteszi, átélte a nacionalizmus paranoiáját és az ideológiai vakság következményeit.
A döntés, hogy három különálló mű motívumait és helyzeteit egyetlen filmbe sűrítsék, kétségtelenül merész vállalkozás volt. Szabolcs Tolnai rendező arra tett kísérletet, hogy Kiš kaleidoszkópszerű képiségét és nehezen követhető narratív struktúráját vizuálisan is megjelenítse. … Pohárnok Gergely operatőr a Magyar Filmszemlén operatőri díjat nyert ezért a munkájáért. (Variety)
A vetítés után Tolnai Szabolccsal beszélgettünk!
Tolnai Szabolcs Szabadkán született 1971-ben. Az Újvidéki Művészeti Akadémia rendező szakán 1999-ben elkészíti főként a kanizsai járásban játszódó első játékfilmjét, a Nyári mozi-t. 2001-ben megrendezett Arccal a földnek című diplomafilmje bemutatja egy balkáni háborút megjárt, majd színházi kellékesként elhelyezkedő férfi talajvesztésének kálváriáját.
Az egyszerre vajdasági és anyaországi, kettős látásmóddal rendelkező társalapítója lesz az újvidéki Kino Klub – Független Filmes Központnak és a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Fiatal európai filmesek szekciójának. 2007-ben magyar–szerb koprodukcióban elkészül eddigi legfontosabb filmje a Fövenyóra. Szabolcs a játékfilm forgatókönyvét a szintén többszörös identitású Danilo Kiš önéletrajzi műveiből adaptálja filmre. A történelmi műfajú film többnemzetiségű, több rétegű olvasatát a rendező erőteljes költői vizualitással ruházza fel, ezért az alkotás elnyeri a Magyar Filmszemle operatőri díját, de Szerbiában és Thesszalonikiben is jutalmazzák.
Tolnai Szabolcs felnőttnek tekinti nézőjét. A Fövenyóra így válhat igazi élménnyé. A témát ihlető fókuszált történelmi ismeret, a sűrített tudás tényszerűsége itt alámerül a mű audiovizuális világába. A lebilincselő látvány és a nézőből intuitív energiákat felébresztő vágás, a filmmédiummal kooperáló, interakciókkal teli, cselekvő nézőket teremt.
Szabolcs a film médiumának szabadságától elragadtatottan, az észlelés logikáját működteti. Érzéseket, élményeket, érzelmeket és ezekhez kapcsolható gondolatokat boncol, miközben filmje a történelemről, emlékezetről értekezik.
Az érzéki költői filmnyelv a tudatalattira kifejtett hatásával emeli be a nézőt a tudatos és értelmező szintekre, miközben az összetett és kissé fragmentált filmszerkezet a kaleidoszkópszerű emlékezetre reflektál. A sötétbe hajló elbeszélő és ábrázoló stílus kapcsolódik a hatvanas évek társadalomkritikus modernista szemléletéhez és a 80-as 90-es években Szerbiában és Magyarországon jelen lévő fekete szériás filmművészethez.
Szász Csongor
