Kurbli Filmklub: Gyalog galopp / Monty Python and the Holy Grail

Szabadka/2025.03.19.

Gyalog galopp / Monty Python and the Holy Grail, angol vígjáték, 1975, 92 perc

Az angol Monty Python kezdetben komolytalan és titokzatos fogalma hamar az abszurd, intellektuális humor alapjává vált. 

A BBC-n 1969-től ’74-ig tartó Monty Python’s Flying Circus televíziós show után, a hírhedt társaság, Graham Chapman, John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones és Michael Palin első közös játékfilmje a „Monty Python és a Szent Grál”, azaz a Gyalog galopp idén 50 éves! A kerekasztal lovagjainak legendáját bizarrul elmesélő, elbeszéléshagyományt és filmnyelvet felforgató filozofikus, szürreális, önreflexív, posztmodern paródia, lényegében Pythonék 3 játékfilmet felölelő filmográfiájának legviccesebbike.
Az írókból és színészekből álló csapatból Terry Jones és Terry Gilliam osztoztak a rendezés kicsit sem problémamentes körülményein, akik a roppantul alacsony költségvetésű film (a Led Zeppelin, a Pink Floyd és a Genesis rocksztárjai dobták össze a zsét) készítésekor Pasolini és Bergman műveiből inspirálódtak az olcsó, de annál hitelesebb középkori miliő megteremtéséhez.

A Gyalog galopp egy radikálisan szatirikus, dekonstruktív és abszurd vígjáték, amely a történelmi eposz és a kalandfilm konvencióit bontja le. A film egyedi narratívája, vizuális és stilisztikai eszközei, valamint ironikus reflexiói miatt a filmtudomány és a kultúraelmélet gyakran elemzett darabja. A Repülő cirkuszosok rendkívüli humorának köszönhetően a Gyalog galopp a modern komédia kultikus alapműve, a vígjátékok Szent Grálja. A Monty Python, amely minden intézményt lábbal tiport, önmaga is intézmény lett: a vígjátéké. Célja, hogy felforgassa a dolgok „normális” menetét annyira, hogy mire vége a karneválnak, a néző átértékelje saját értékeit, egyéniségét és társadalmi szerepét – ha egyáltalán komolyan tudja még venni őket. (Adrian Şerban, Filmtett)

Karinthy-val ellentétben ők még a humorban is ismernek tréfát. (Takács Ferenc)

Szász Csongor