Kurbli Filmklub-DOMBOS FEST

Második nap/2024. június 28. péntek/Kishegyes

Ismertető a műsor kínálatából:

Jan Švankmajer: A gyönyör összeesküvői

Konzumkultúrában élő, magányos, individualizálódó cseh polgártársaink elfajzott szabadságban tobzódónak és az erkölcsöt csupán színlelik. A külvilág nyilvánosságát ignoráló, zsigeri gyönyöröket titokban megélő, perverz vágyak kielégülését hajszoló deviáns figurák. Ami közös bennük, az a konszenzusos, transzparens polgári értékek hamisságának és az egyén elveszettségének tapasztalata, a család és a kortárs kapcsolatok háttérbe szorulása. A protokolláris terekben, mint pl. a munkahelyen elvárt egyéni és társas viselkedés írott és íratlan szabályai, a felettes én segítségével korlátozzák a személyiség kreativitásának kibontakozását. Ezt kompenzálja az egyénileg megélt szabadidős tevékenység testet és lelket feltöltő időszaka, a hétvége. Švankmajernél ebben az élettérben az ember boldogságához az önazonosság pihentető állapotának megélésén túl, termékeny aktív imaginációk szükségesek a szociális lény elfojtásokból és vágyakból fakadó szükségleteinek kielégítésére. Švankmajer botrányos filmje ezeket a zugténykedéseket feszíti vászonra, a film nézőinek szembogarai mögé.

A szürrealista filmművészet újra-felfedezője kezdetben, a hatvanas évek közepétől rövid gyurma- és bábanimációkat alkot. Jellemzően stop-motion filmtrükkel „egyszerre álomszerű és illogikus, ugyanakkor zsigeri és materiális” világokat épít. Kötődik a cseh újhullámhoz, bár annak inkább az utóéletében válik meghatározóvá. „A kapcsolódási pontokat a groteszk figuraalkotás, a játékos, töredezett formavilág és a baljós, sötét humor jelentik.” (KRÁNICZ, LICHTER) A 90-es évektől Švankmajer az élőszereplős játékfilmek felé nyit, „ezek a művek nemcsak az érzéki tabusértés szintjén provokatívak, hanem gondolatilag is.” (VARGA) A gyönyör összeesküvői férfihőseiben pornómagazinok frusztrált bűvölete keveredik Jean-Claude Van Damme és James Dean filmikonok olcsó plakátjainak igézetével, a tévéképernyő mágiájának mániájával vagy a csupasz bőrhöz hozzáérő szőrmék cirógató szálainak zsigeri élvezetével. A 20. századi abszurdba nyúló emberi kreativitás, beszéd nélküli némajátékkal előadott érzéki formavilágát, itt komolyzenei aláfestés emeli intellektuálisabb térbe, miközben a nézői észlelést is felfokozó zajok-zörejek és emberi testhangok dokumentumértékű érzéki rétegei telítik az elbeszélést. A film képvilága olykor pornográf és nyersen közönséges, de intimitásának forrása az emberi psziché egyedi működésének példázásán és a viselkedésformák elmekórtanán alapszik. Švankmajer filmjét pont érzékenyített emberségessége távolítja el a benne rejlő obszcenitás durvább nézői asszociációitól. Mert hát kinek fáj az, ha az úgyis csak derékig látszó bemondónő lábát egy lavórba, nagylába ujját egy kövér hal szájába dugva, s igazán csak aprókat sikongatva konferálja be a Dallast? (BORI)

Szász Csongor

Nyíri Kovács István: Rövid, de kemény … életem

Nyíri Kovács István budapesti forgatókönyvíró-rendező és lelkes független-filmes alkotótársainak többsége az ezredfordulón induló, második magyar filmművészeti aranykor hullámain bontogatták tehetségüket. Ebben az időszakban indulnak a megújulást hullámmá dagasztó nagyobbak, mint Török Ferenc, Hajdu Szabolcs, Fliegauf Benedek, Pálfi György, Mundruczó Kornél és persze Kocsis Ágnes. Úgyszintén ebben a korban újul meg és indul utolsó alkotói korszaka Hernádi Gyula és Jancsó Miklós párosának. Ekkor indulnak új filmes iskolák, mint például a Szőke András és Merza Gábor vezette Polifilm Technikum, amelynek István és némely alkotótársa mellet én is a tanulója voltam, és ekkor éli fénykorát a Mediawave, ahol vetítik a Rövid, de kemény … -t is.

Nyíri Kovács Istvánék kezdetben költségvetés nélküli rövidfilmeket készítettek, mint pl. a 2003-as Áramszünet című, horror műfaját kibelező kisjátékfilm, amelynek operatőrként magam is a részese lehettem, Nyíri Kovács István pedig az egyik főszereplő, akinek alkotói habitusa Szűzijáték című 2006-os játékfilmjével kezdett markánsabban kirajzolódni. Itt már a fővárosi közélet hírhedt figuráitól kezdve, a profi, az amatőr- és a független-filmes szcéna nagyjaival dolgozott, mint például az uristen@menny.hu-ból jól ismert Dióssi Gáborral vagy Jancsó sztárjával Scherer Péterrel.

A titokzatos, okkult ezotériához, a fantasy műfajához, a városi legendákhoz ésa hétköznapi szexualitás történeteihez vonzódó rendező második nagy dobása a Mester Ákossal és Kertai Gáborral közösen alkotott Rövid, de kemény… életem című 2008-as filmdráma. Akülönutas filmrendező jellemzői a szatirikus felhang, sok személyes motívum és önirónia.

Történet: Kornél harmincadik születésnapja után kiderül, hogy az átlagosnál sokkal rövidebb az életvonala. A jövendőmondó szerint, ha nem születik gyermeke, hamarosan brutális esemény vet véget az életének. Amikor munkahelyét fel akarja robbantani két kultúrterrorista és egy húsvéti nyúl ez életére tör, Kornél elkezdi komolyan venni a jósnő intelmeit.