Werner Herzog: A grizzlyember (Grizzly Man), 2005, amerikai dokumentumfilm, 100 perc
Vannak izgalmas alkotók, filmjeikről lepereg a közömbösség. Vannak kivételesen elmésen borzongató rendezők, mint pl. David Lynch, és van német kortársunk, Werner Herzog és rendkívül újszerű, sajátos és zavarba ejtő történetmesélő, mozgóképalkotó stílusa. Véleménye szerint vizualitásunk kiüresedett és ha nem találunk fel új képeket, amelyek igazabbak és lényeglátóbbak meglévő készleteinknél, kihalunk, mint a dinoszauruszok. Szerzői valóságának a kifejezésekor Herzog, az ember állati és isteni attribútumaiból fakadó önképzavarainak, továbbá a földi lét és a filmművészet transzcendens tulajdonságának is köszönhetően, miközben feltár és egymásba lényegít összeegyeztethetetlen vagy csak kivételesen összeegyeztethető világokat, feltalálja az „elragadtatott”, „eksztatikus” igazság képeit.
Herzogot horvát anya és egy sokat távol lévő apa nevelte és mielőtt müncheni bérházba költözött, későbbi vezető színésze, Klaus Kinski szomszédságába, egy csendes bajor faluban töltötte első 13 évét. Az elsősorban dokumentumfilmet megújító, de játékfilmjeivel is rendkívülit alkotó autodidakta Herzog, mielőtt Fassbinder és Wenders mellett a német újfilm vezéralakjává vált, első kameráját kilopta az iskolából, első filmjeit pedig csempészetből finanszírozta. Egyik utolsó nagy dobása A grizzlyember, természet filozofikus film, amelyben az átszellemült narrátor Herzog feltáró-kérdező-elmélkedő és válaszokat is kijelölő tekintete, szokás szerint, egy rá jellemző, szélsőségek között lebegő, ellentmondásos figurára koncentrál. Az alaszkai Katmai Nemzeti Park vad grizzlyjei között 13 nyarat eltöltő Timothy Treadwell a vadon élő állatokkal foglalkozó szórakoztatóipar élvonalába tartozott, amely teljesen kontrollálhatatlan– mondta Chuck Bartlebaugh, a MIssoula-i Vadvilág Információs Központ ügyvezető igazgatója.
Az ellenkulturális természetfilm miközben civilizációs hatásmechanizmusokra mutat rá, civilizáció előtti és azon túli jelenségeket érint. Herzog bemutatja a Grizzlyember által rögzített egyedülálló felvételek esszenciáját, továbbá megszólaltatja és párbeszédet folytat Treadwell szeretteivel és ismerőseivel. Együtt felülvizsgálják a Grizzlyember jelenséget, miközben alázattal járják körül az ember és az állat között feszülő ősi dilemmát, amelyben a felelősséget nem vállaló, hibásan kifejlődött, itt lelepleződő civilizációs modernizmus cinkosan a háttérben marad. A lényeg a kevésbé megragadható élettapasztalat érzékeltetése, ami végül hozzásegít humánum és természeti lény jobb megértéséhez.
Herzog leghíresebb és egyik legkísértetiesebb filmje a természet bűvöletéből kiszabadult ember szemlélete egyfajta inverz romantikának ad teret: a civilizáció és a vadon közötti erőszakos szakadék humanista mítoszának.(ANAT PICK)
