Kurbli Filmklub: Mike Leigh-Az élet oly édes

Szabadka/2023.01.10.

Mike Leigh: Az élet oly édes  (Life Is Sweet), 1990, angol vígjáték, 103 perc

Mike Leigh, angol filmrendező újrateremti a hétköznapok esztétikáját és Cassaveteshez hasonlóan, új realista poétikát alkot

Filmjeinek formáját – a cinema direct-re is jellemzően – az apró részleteket megragadó leselkedő kamera, az érzékeny és erőteljes színészvezetés, a kisebb számú szereplőgárdát felvonultató, lélektanilag meghatározott kamaradráma mint forma, és az arcra fókuszálásban rejlő lehetőségek kiaknázása jellemzi.

Leigh munkás környezetben szocializálódott középosztálybeli. Életidegennek megélt színházi tanulmányaiból kiábrándulva a London Film School-ba kerül, majd elkezdi kialakítani, sajátos improvizációra épülő színészvezetését. Nincs „kőbe vésett” szövegkönyv. Többnyire állandó, professzionális színészei az alkotófolyamat során bizalmi rendszert építenek ki és mint Cassavetesnél, szinte az egész stáb egyenrangú alkotótárssá válik. Ken Loachtól eltérően az egymástól merőben különböző világokat (középosztálybeli lélektani konstrukciókat) megjelenítő sorsokon keresztül tárul elénk a tágabb társadalmi létállapot kritikája. Leigh szerint, olyan karaktereket kell teremteni, akiken nem érezni az eljátszottságot. Midcult alkotónak tartja magát, aki komoly témái és a gondolkodásra késztetés mellett szórakoztatni is akar. Realizmusának súlypontja … az érzelmek váltakozásának dokumentáló bemutatása. … filmjei mintegy mozgóképes terápiaként működnek egyrészt a benne szereplők, másrészt a … néző számára.

A középpontban pedig minden esetben a család és az ember áll. Garry Watson kifejezésével élve, Leigh traumatikus (film)realizmusában, szereplőinek új és szokatlan élethelyzetekkel kell megküzdeniük, egyfajta „traumatikus utazáson” kell átesniük, melynek révén közelebb kerülnek egyrészt önmagukhoz, másrészt a másik személyhez és a családhoz. (Pap Tamás)

Szász Csongor