Kurbli Filmklub: Jeles András-Álombrigád

Szabadka/2022.12.20.

Jeles András: Álombrigád, 1989, magyar filmszatíra, 107 perc

Az év végi visszatekintésben egészen 1983-ig, az Álombrigád betiltásáig érünk. Itt van ez a megdöbbentően egyedi, tragikomikus ábrázolatú, egzisztenciális katasztrófát kiáltó, társadalmi drámába csavarodó, zavarba ejtően rendszerkritikus termelési-filmszatíra, amelyben hamvaiból újjászületik az immáron örökké kísértő élmunkás szelleme. A remekmű alkotója Jeles András, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró, a szociografikus A kis Valentinó után készített második játékfilmjével, illegalitása ellenére a megújuló magyar „új érzékenységű” filmművészet egyik legmarkánsabb alakjává válik. Erdély Miklós Verzója vagy Bódy Gábor Kutya éji dala mellé állítható Álombrigádja, még radikális szemléletű Társulás Stúdiós alkotókörének avantgárd törekvéseinél is tovább megy, azzal, hogy a film nézőjét a proletár egyre abszurdabbá váló elidegenített perspektívájába helyezi és a nincstelen munkásokra fókuszáló Tarr Bélához hasonlóan, a munkásréteg valós tragédiájával szembesít. 

Teszi ezt dadogóan bonyolult, sokrétűen elrajzolt képi motívumrendszert felépítve, a dokumentum és a fikció határait dekonstruálva, ironikusan és reflexíven … Mert Jeles András szerint semmi nincs, ami jobban megzavarta volna a filmrendezők fejét, mint a filmszerűség. A filmszerűséget a filmképen kívül kell keresni, amit nem tudok másképp megnevezni, mint hogy az elgondolásban. … Mert bármilyen furcsa, a filmkép csupán utalás valami másra, valami nem láthatóra, és a percepció során el akar tűnni. És amikor ez a nem látható megjelenik a befogadóban a filmkép alapján, abban a pillanatban mondom azt, hogy filmszerű valami.

A Kádár-korszak utolsó betiltott filmje az Álombrigád. Bemutatását 1989-ben engedélyezik. Külföldi fesztiváldíjak mellett, 1990-ben elnyeri a Magyar Filmszemle szakmai zsűrijének rendezői díját és a Magyar Filmkritikusok nagydíját.

Szász Csongor