Skip to content

Kurbli Filmklub: Waad al-Kateab-Kislányomnak, Samának

Szabadka/2022.06.28

Waad al-Kateab: Kislányomnak, Samának (For Sama) 2019, angol-szír dokumentumfilm, 100 perc

A film eddig 26 rangos díjat nyert el

Ha most 2032 lenne és visszamennénk az időbe 2022-be, az Ukrajnai háború – „remélhetőleg” –, földrajzi közelsége ellenére is, viszonylag gyorsan elfeledhető emlék lenne. És a szőnyeg alá söpört, emberiség ellen elkövetett bűntettek száma egyre csak nő. Zavarba ejtő Waad al-Kateab amatőr filmes, volt egyetemi hallgató, Kislányomnak, Samának című 2012 és 2017 között forgatott traumatikus filmjét felvezetni. De a film narrátoraként megszólaló fiatal anya monológjait hallgatni még rendkívülibb.

 

Waad al-Kateab

A nyugati világ erős gazdaságainak peremén túl működő rendszerekben, valahogy kevésbé jellemző a földgolyón mindenkit egyformán megillető alapvető emberi jogok reklámozása, azok betartatásának szigorúbb méricskélése. Előfordul, hogy egy politikailag is elhivatott, emberi jogi dokumentumfilm által felvetett tabutéma miatt változtat jogszabályt egy nyugat európai parlament. Viszont ma a világ számos szegényebb, elszigeteltebb és/vagy instabilabb fenntartású társadalmában egy politikailag reflexív, tényfeltáró film általában kevés népszerűségnek örvendhet. Témaérzékenysége miatt, radikálisabb esetben betilthatják. Ha pedig fél- vagy teljes illegalitásban alkotó filmesről beszélünk, azt ebbe az esetben a „gerilla” kifejezés sok kiegészítést igénylő fogalmával írhatjuk le … Waad al-Kateab aleppói egyetemista háborús kataklizmában játszódó filmje viszont olyan rossz körülmények között készült, melyek a fent leírtakat messze-messze felülmúlják.

 

A szíriai Aleppóban történtekről beszámoló, sokkoló emberi jogi dokumentumfilm, a forradalmi diákmegmozdulásoktól indulva bevisz minket az évekig ostrom alatt álló városba, ahol maga a film készítője tartja a kamerát – szó szerint! Akit szeretteivel és közösségével együtt, meg akarnak ölni. El akarnak tüntetni a föld színéről, Szíriában, Aleppó városában, a XXI. században. Feltűnhet, hogy itt az egyén (kizárásos alapon, szabadságharcos) társadalmi felelősségvállalása és cselekvőképessége, ennél keményebb próbatételnek aligha lehetne kitéve. És az itt most mellékes, hogy ez milyen arányban választott (Ezt mégis, ki választaná?), illetve kényszerű sorsút. Ráadásul, a Kislányomnak, Samának című, 2019-es film fiatal anya főhőse, bombák kereszttüzében, golyózáporban kénytelen élni mindennapjait, ami persze rendkívüli pszichés terhet is jelent a számára. 

 

Waad al-Kateab háborús sorsfilmje sok szempontból radikálisan ötvözi azokat a tematikai és stiláris szempontokat, melyek meghatározóak a mai modern, főhős vezérelt kreatív dokumentumfilmek terepén. Korát nem, de kortársait meghaladja. A film könyörtelen, szűnni nem akaró borzongásélmény. Valóságközelítésének szélsőségessége lebilincselő. A személyes dráma testközeliségét, a pár méterre „mellénk” becsapódó bomba robbanásának hangja és a koromból, füstből és törmelékből álló felhő látványa egészíti ki. Viszont ezt a nyomasztó, folyamatos jelen időben megélt lehetetlen léthelyzetet racionálisan kell kezelni az életben maradtaknak. Sőt értelmezni kell és megmagyarázni is, ami elképesztő emberi-földi jelenség. Ezért is, ennek a filmnek a befogadása, és az erről folytatott diskurzus – napjaink háborús fenyegetettsége miatt is –, igen lényeges felismeréseket és tanulságokat rejt.

Szász Csongor

Leave a Reply

Your email address will not be published.