Skip to content

Kurbli Filmklub: Marco Ferreri-Dillinger halott

Szabadka/2022.03.22.

Marco Ferreri: Dilinger halott (Dillinger e morto) 1969, olasz krimi dráma, 91 perc.

„A Dillinger halott a narratív, pszichológiai és szimbolikus józan észt veti ki az ablakon… a film elutasítja a világos logikát, egymásnak ellentmondó szimbólumai és erkölcsi kétértelműsége végtelen értelmezés előtt áll.” Michael Joshua Rowin, 2010

Az 1966-75 közötti évtized legjobb filmjének járó Bolaffi-díjat, húsz olasz kritikus ítélte oda a Dillinger Halott című filmnek. Majd Antonioni és Pasolini után, a negyedik helyre szintén egy Ferreri film, A nagy zabálás került.

„… a kedvesem vett bérletet a Ferreri-sorozatra … hétről hétre katarzisgyanús hévvel vitatkoztunk a látottakon, hogy aztán a legritkább esetben értsünk egyet …” (Csejdy András, 1997)

A Dillinger halott az érett filmművészeti modernizmus egyik gyöngyszeme. A politikai modernizmus különc szerzői szatírája, a botrányos Marco Ferreri magánmitológiájának építésében a legfontosabb alkotás. A modern egyén intim szférájában játszódó meditatív filmet, az európai szerzői film egyik legkülönlegesebb alkotója készítette. 

„A nagy zabálás és a Dillinger halott rendezőjeként ünnepelt Ferreri jelentősége a MeToo mozgalom éveiből visszatekintve még annál is nagyobb, mint gondolnánk. … az alkotó a groteszk, a szürreális és az abszurd eszközeit legtöbbször a gender területén vetette be.„ (Vajda Judit, 2020)

Rendkívül érzékletes módon, a zárt szituációs dráma asszociatív, misztikus tudatfilmes átélezésekkel operál. Egyén szerepe, szubjektivitás, önreflexivitás. Önironikus film. Társadalmi groteszk, szatirikus, melankolikus műfajparódia. Egy elmagányosodott városi értelmiségi nihilbe érése.

A film parabolisztikus elbeszélése és kritikus szemlélete mögött Ferreri egy jól megfogalmazott pszichológiai, filozófiai, történelmi tézist állít fel. Általános ideológiai kérdést feszeget, mint Pasolini a Teorémában, lineáris narrációja viszont Buñuellel köti össze. Pasolinivel szemben Ferreri „nem lépi át a hagyományos tér-idő folyamatosság kereteit az elbeszélésben.” (KAB)„Ferreri filmjeit hideg derűvel alakítja groteszk példázatokká, s teremti meg figurákban és alkotói eszközökben gazdag, szuggesztív filmi világát. … A Dillinger halott óriási sajtóvitát váltott ki, megkockáztatom, hogy a hatvanas évek legjobb filmje.” (Gambetti Giacomo)

„A Dillinger halottban a férj úgy tesz, mintha a vetített filmen belül úszna egyet.”A film egy olasz gázálarc-tervező életének egy rutinszerűnek tűnő éjszakájába kalauzol el minket. „Egyedülálló élmény, egyszerre logikátlan és nagyvonalúan egzisztenciális.” (The Criterion Collection)

Leave a Reply

Your email address will not be published.