Skip to content

Kurbli Filmklub: Ken Loach-Kes

Szabadka/2022.03.15

Ken Loach: Kes, 1969, angol filmdráma, 110 perc.

Loach filmjeinek a szereplői vagy a nézői dühösek, nem a rendezőjük.” 

(Bori Erzsébet, Filmvilág 1997/3)

Az elmúlt fél évszázad brit társadalmi konfliktusainak és a munkásosztály emancipációjának realisztikus megjelenítője, a tévérendezőként edződött, kézikamerás, AKTIVISTA Ken Loach rendező egészen rendkívüli életszerűséget teremt. Filmjeinek dramaturgiáját a valóság ideája alakítja. Esztétikáját is ez a kegyetlenül életszerű, naturalista forma alá rendeli. A filmművészet elbeszélésének aranyszabályai másodlagosak. Történeteinek hitelét a hasonló élettapasztalattal rendelkező, ismeretlen amatőr vagy félprofi karakterek jelentik. „Loach színészvezetésének a spontaneitás és természetesség elérését kiváltó igazán hatásos aspektusa abban rejlik, hogy bár van kész forgatókönyv, a színészek csak bizonyos információkat kapnak, így az éles felvétel alatt nem tudják, pontosan milyen utasítást kapott a másik. Ennek eredményeként előre nem látott, valódi reakciók kerülnek rögzítésre. … a kamera a cinema direct által képviselt megbúvó és onnan kíméletlenül szemlélődő, felfedező szerepet tölti be.” (PAP)

 

A lényeg az alsóbb és/vagy periférikus társadalmi rétegek vagy a mélyszegények korszellemének, kórképének értő kibeszélése. Loach mindent tud a szegénységről, munkanélküliségről, munkáslétről és a prolibecsületről. A dolgos, tisztességes emberek méltóságának és önbecsülésének prókátora és a szerencsétlen, kétségbeesett, átvert vagy megtört, becstelen és felelőtlen sorsok ismerője. Hétköznapi, többségében pozitív hősei távol állnak a romlottságot, gyámoltalanságot és butaságot árasztó nyárspolgári vagy kispolgári nihilista karaktertől, de a több-kevesebb hatalommal rendelkező felsőbb társadalmi rétegek felelőtlenségétől is. Az igyekvő, tevékeny, rokonszenves egyént vizsgálja, a maga illuzórikus és eszköztelen miliőjében, miközben éles fény derül a rendszerhibákra. A filmben korán megvilágított probléma kiváltó okai között a tágabb társadalmi közeg a meghatározó. „Munkáin érezhető az angol dokumentarista iskolától kezdve a Free Cinemán át az újhullám öröksége is, azonban Loachnál központi szerepet játszik a rendszerellenes magatartás és a munkásosztály magára hagyatottsága.” (Pap Tamás, Apertúra, 2013. Tavasz)

A társadalmi dráma egy munkásfiú gyerekkorát mutatja be és az egyén megpróbáltatásait vizsgálja. A bányászfalu elkeserítő világában, Billy érdeklődésének kizárólagos fókuszát egy sólyom nevelése és barátsága jelenti.

Ken Loach „ gyakorlatias, cselekvő erkölcsöt képvisel. … Cassavetes tudta ezt nagyon, előtte tán senki, utána is csak nagyon kevesen …” (BORI)

Leave a Reply

Your email address will not be published.