Kurbli Filmklub: Sean Baker-Tangerine

2026.02.11./Szabadka

Sean Baker: Tangerine, 2015, amerikai vígjáték-dráma, 88 p.

A Tangerine Sean Baker első Los Angelesben játszódó filmje: egyszerre mikro-költségvetésű haverkomédia (buddy comedy), hiperreális városi odüsszeia, karácsonyi film és egy ritkán látott közösség belső portréja.

Sean Baker (1971) az amerikai indie film egyik legmarkánsabb kortárs szerzője, a függetlenfilm fővárosában, New Yorkban kezdett filmezni. Világát az amerikai álomról lemaradt elesettek és született vesztesek népesítik be. Szélesebb körben a 2015-ös, teljes egészében iPhone-nal forgatott Tangerine tette ismertté, amely nemcsak technikai bravúrként, hanem esztétikai és etikai állásfoglalásként is új fejezetet nyitott a független amerikai filmben. Amatőr színészei önmagukat alakítva nem társadalmi problémák illusztrációi, hanem egyének, saját nyelvvel, saját ritmussal és saját közeggel.

A társadalom peremvidékeiről, árulásról és összetartásról szólnak Sean Baker filmjei, de a súlyos témák ellenére is felemelően végződnek.
(Gyöngyösi Lilla, Filmvilág)

A Tangerine egyetlen nap, pontosabban szenteste alatt játszódik. A film fő helyszíne a nyugat-hollywoodi Santa Monica Boulevard és a Highland Avenue környéke – egy drog- és prostitúció sújtotta városi csomópont, Los Angeles nem hivatalos piros lámpás negyede. Ide tér haza a frissen szabadult Sin-Dee Rella, aki megtudja, hogy amíg börtönben volt, strici párja megcsalta. Legjobb barátnőjével, Alexandrával elindulnak, hogy a pletyka végére járjanak. Az egyszerű bosszúnarratíva azonban városi odüsszeiává válik.

A film vizuális és hangi világa radikálisan eltér a távolságtartó szociorealizmustól: Baker kamerája inkább követ, mint irányít… a nézők és a szereplők közötti negyedik fal eltűnik, a nézőt szinte belehelyezve az események sodrásába… A film végül kevésbé filmmé, inkább a néző előtt zajló események sorozatává válik (Scratchy13, TrueFilm), miközben az akusztikai instabilitás szorosan követi a szereplők érzelmi állapotát. A csendek között eklektikus és kiszámíthatatlan zene harsan: trap, dubstep, klasszikus zene és jazz váltják egymást.
Baker nyolc hónapon át ismerkedett a helyszínekkel és a szereplőkkel, akik aktívan részt vettek a történet és a dialógusok formálásában.

Bízom benned, veled akarom elkészíteni ezt a filmet, de meg kell ígérned, hogy megmutatod a rideg valóságot arról, ami itt folyik.
(Kitana Kiki Rodriguez)

Szász Csongor