Kurbli Filmklub: Bogdán Árpád-Boldog új élet
Bogdán Árpád: Boldog új élet, magyar filmdráma, 2007, 80 p.
Szabadka/2025.03.26.
A vetítésen személyes vendégünk volt a rendező!
Árpád független filmes beütéssel készült első játékfilmjét jelentős hazai és nemzetközi siker övezte. A rendező személyes tragédiájának költői látomása napjaink egy névtelen külvárosi miliőjében játszódik. Névtelen szereplők és a szociális periféria kellékei között. Hősünk lakótelepen élő roma, aki nevelőotthonban nőtt fel és a világról szinte semmit sem tud. Kósza létezését nem igazán érti körülötte senki. Vágyai az irreális és a vegetatív célok között ingáznak, de a valakihez tartozás igénye erősen él benne. Múltját, identitását keresi.
Bogdán Árpád színházban kezdett dolgozni színészként, később rendezőként. A világteremtés művészetébe csöppentem. Még pályám elején két olyan mesterem lett – Fodor Tamás és Malgot István –, akiknek a munkássága a színházi életben eléggé meghatározó, hiszen a hetvenes-nyolcvanas évek alternatív mozgalmai is részben az ő nevükhöz fűződik. … István nagyon jól ráérzett, hogyan lehet valami egyszerre jó színház és a nemzetiségi kultúra része. … Magyarországon gyakran nem jól gondolkodnak, … Valamiféle védekező attitűddel állnak hozzá az alkotáshoz és nem arra figyelnek, hogy minőségi munkát hozzanak létre. (Pócsik Andrea: B. Á. interjú, Filmtett)
Bogdán filmje nem „cigányfilm”, nincs meg benne ilyen téren az a bizonyos szociológiai vagy kulturális antropológiai igény, amely könnyen elriaszthatná a dokumetumfilmes megközelítéstől ódzkodókat. Nem: Bogdán első nagyjátékfilmjében olyan természetesen beszél roma szereplőiről, „mintha” bizony nem volna bennük semmi különleges, semmi, ami miatt meg kéne különböztetni őket a világosabb bőrűektől. S a kommunikációnak ez a nonverbális módja talán erősebb hatással, erősebb „üzenettel” bír, mint bármilyen olyan megnyilvánulás, amely az elkülönítést és a másságot ugyan elítélő hangnemben, de mégis folyvást emlegeti – így erősítve meg azokat a köztudatban is. (Kovács Bálint, PRAE)
A Boldog új élet a formanyelvi minimalizmus és az érzelmi mélység kifejezése révén a kortárs kelet-közép-európai szerzői filmművészet része. Tarr Béla vagy a román újhullám alkotói közé (Cristian Mungiu, Corneliu Porumboiu) sorolható. Árpád lelkes vizuális történetvezetése (a film dramaturgia pontossága), a nem hivatásos színész főszereplő (Orsós Lajos) bravúros alakítása és az operatőri munka (Szabó Gábor és Győri Márk) összehangolt érzékisége, mind egy létállapot bemutatását erősítik. A zenét Séfer Pál (Dj Cadic) és Pejkó Balázs írták, akiket Membrán néven ismernek. „Amikor az első néhány szám elkészült, már akkor megjósoltam, hogy meg fogják kapni a legjobb filmzenének járó díjat.” (Bogdán Árpád)
Kisebbségi létből nézve még rendkívülibb értékeket és tanulságokat rejtett a tegnapi beszélgetés. Bogdán Árpád nemcsak a filmjéről, a filmszakmáról és a nevelőotthoni világ lakóiról mesélt! A rendezvény margójára ajánlom József Lojko Lakatos: Elfelejtett holtak című rövidfilmjét amelynek témája a máig feltáratlan roma holokauszt.
Szász Csongor
