Kurbli Filmklub: Kocsis Ágnes-Friss levegő
Szabadka/2025.02.26.
Kocsis Ágnes: Friss levegő, magyar filmdráma, 2006, 109 p.
A 2000-es évektől induló, fiatalos szellemiségű magyar játékfilmek készítésében többnyire férfiak brillíroztak. Kocsis Ágnes talán a legfontosabb női rendezőalakja a generációs hullámnak. Átütő sikert aratott első filmje a Friss levegő nagyon eredeti atmoszférájú és különös valóságérzékeléssel elkészített, női nézőpontot hangsúlyozó, szociografikus retro-kulisszák között játszódó, személyes sorsokra fókuszáló, rendkívül kifejező minimalizmussal, szigorú formába öntött érzelmes magánéleti, női melodráma.
Kocsis eldugott mikrovilágokat nyit meg. A társadalom margójáról választ antihősöket, akikből látszólag hiányzik a közösségvállalás, a segítségnyújtás és az együttérzés. Szociodrámája a hetvenes évek nemzedéki közérzetfilmjeire emlékeztet. A hangsúly az emberben folyamatként megélt ezredfordulós rendszerváltás ellentmondásos, hol groteszken passzív, hol kitörés közeli kommunikációképtelen létállapotára helyeződik. … a néző érzelmi elidegenítésének és bevonásának kettős játékát teremti újra a magyar filmben. (Stőhr)
Itt a hiány éppen valaminek a jelenlétét jelzi. … A színészek jelenlétükkel, saját személyükkel vannak jelen, nem pedig játékukkal. Az Angélát alakító amatőr Hegyi Izabellát például egy hasonló ruhaipari szakiskolában találta a rendező, mint amilyen a filmben is megjelenik, de a Violát játszó Nyakó Júlia is igen kevés eszközzel mond el igen sokat. Akárcsak Fillenz Ádám operatőr képei, melyek szinte a kopárságig letisztultak, geometrikus mintákra egyszerűsítettek. (Vajda)
Szász Csongor
