Kurbli Filmklub: Bódy Gábor-Amerikai anzix

Szabadka/2022.04.25.

1975, magyar filmdráma, 92 p.

Nem kertelek, ez a film nem azoknak a filmrajongóknak való, akik eddig a hollywoodi limonádékat szürcsölgették vagy a klasszikus történetmesélő film biztonságos hullámvasútgyönyöreire fizettek elő. Bátran kijelenthető: Ők ezt a filmet utálni fogják.

Ez nem a Rambo-sorozat, előre tudom mi lesz a vége agyzsibbasztó társasjátéka, egyszerű érzelmi és intellektuális visszacsatolási megoldásokkal. Bódy filmje egy elmés és ténylegesen interaktív párbeszéd lehetőségét rejti. AZ EGYIK LEGNAGYOBB MAGYAR TEORETIKUS „bölcsész” FILMRENDEZŐ elvont alkotásának a megfejtésére viszont intellektuálisan nem minden “mezei halandó” kellően szituált. És itt a mindenféle történelmi tapasztalat hiánya is szerepet játszik -tehát, senkit sem szeretnék megbántani! Bódy kisvasútján még a keményebb outsiderek is megkapaszkodhatnak, mert ami most következik az lesz az igazi attrakció! És persze mindez a FILM, a MOZI MŰVÉSZI, KREATÍV, FILOZOFIKUS, INTUITÍV, EGYETEMES nyelvén.1975-ben rendezte Bódy Gábor az Amerikai anzixot. Filmjét a Balázs Béla Stúdió műhelyében forgatta; a mű a rendező első játékfilmje.1976-ban mutatták be a filmet Magyarországon.

A magyar filmkritikusok különdíjjal fejezték ki elismerésüket.

1976 őszén az Amerikai anzix elnyeri a Mannheimi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját.

A Balázs Béla Stúdió alapemberének, Bódy Gábor egykori barátjának a filmtörténész, esztéta és egyetemi docens Zalán Vincének a filmismertetője következik:”A film hősei az 1848–49-es magyar szabadságharc egykori katonái. Amikor a néző megismerkedik velük – a krími háború, az olasz függetlenségi küzdelmek után – már az amerikai polgárháborúban harcolnak, az északiak oldalán. Emigránsok s a szabadság megszállottjai, a forradalom nemzetközi országútját járják. Persze, több mint negyedszázaddal a magyar szabadságharc után, egyre fáradtabban, egyre magányosabban, egyre talajt vesztettebben. Szabadságharcosok, haza és forradalmi helyzet nélkül. Egyiküknek, Boldog századosnak már csak arra maradt ereje, hogy elinduljon hazafelé, mert meghalni csak otthon lehet. Forradalmiságát felőrli a honvágy. Másikuk, Vereczky főhadnagy pedig, a hőstettet, pontosabban a virtust kergeti szüntelen. Ez lesz számára a legfontosabb, – míg le nem zuhan egy ötven láb magas hintáról. 

Vereczky Ádám/Cserhalmi György

A forradalmak utáni, megváltozott történelmi időkhöz a tulajdonképpeni főhős, a racionalista Fiala János, mérnök-őrnagy, térképész, képes a legjobban alkalmazkodni: állást vállal a Pacific vasútnál.Bódy Gábor sajátosan archaizáló, olykor szándékoltan „hibásan” megfogalmazott levelezőlapja nemcsak a múlt századi magyar emigráció kevéssé ismert drámájáról tudósít, de arra is ösztönöz, hogy elgondolkodjunk a történelem kihívását különbözőképpen „megválaszoló” egyéni sorsokon. Talán lesz olyan néző is, akinek – az Amerikai anzixot látva – eszébe jutnak azok a szabadságharcosok is, akik nem emigráltak, akiket nem találtak meg Ráday perzekutorai, akik itthon maradtak. Lelkükben 48 eszméivel.”

Szász Csongor

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával