Kurbli Filmklub: Nyíri Kovács István- Rövid, de kemény… életem vetítés+közönségtalálkozó
Szabadka/2026.01.28.
Nyíri Kovács István rendező és Kertai Gábor író Rövid, de kemény… életem című, 2008-ban bemutatott független magyar játékfilmje fehér hollónak számít a honi filmvilágban
A sajátosan magyaros romantikus vígjáték ironikusan reflektál a szerelemre, az életcélokra és a sors kérdésére, miközben felnövéstörténetként kiváló korrajzot ad az ezredforduló utáni budapesti állapotokról és a város álmodó lakóiról. A harmincéves Kornél furcsa, baljóslatú események hatására úgy hiszi, meghalhat, ha nem születik hamarosan gyermeke. Hősünk az utódszerzésért folytatott versenyfutásában különböző groteszk és humoros helyzetekbe keveredik.
A 2000-es évek elején indulnak a filmművészeti megújulást hullámmá dagasztó alkotók, mint Török Ferenc, Hajdu Szabolcs, Fliegauf Bence, Pálfi György, Mundruczó Kornél és Kocsis Ágnes. Ugyancsak ebben a korszakban újul meg, és kezdi meg utolsó alkotói periódusát Hernádi Gyula és Jancsó Miklós párosa. Ekkor jönnek létre új filmes iskolák is, például a Szőke András és Merza Gábor vezette Polifilm Technikum, amelynek István és több alkotótársa mellett én magam is diákja voltam, és ekkor éli fénykorát a Mediawave, ahol a Rövid, de kemény…-t is vetítették.
A titokzatos és okkult ezotériához, a fantasy műfajához, a városi legendákhoz és a hétköznapi szexualitás történeteihez vonzódó Nyíri Kovács István és alkotótársai kezdetben költségvetés nélküli rövidfilmeket készítettek, mint például a 2003-as Áramszünet című, a horror műfaját kiforgató kisjátékfilm, amelynek operatőrként magam is részese lehettem. Nyíri Kovács István alkotói habitusa a Szűzijáték című, 2006-os játékfilmjével kezdett markánsabban kirajzolódni. Ettől kezdve a fővárosi közélet hírhedt figuráitól a profi, amatőr és független filmes szcéna meghatározó szereplőiig sokakkal dolgozott együtt, többek között az uristen@menny.hu-ból ismert Dióssi Gáborral, illetve Jancsó Miklós filmjeinek állandó szereplőjével, Scherer Péterrel.
A vetítést követően a film keletkezési körülményeiről, esztétikai döntéseiről és korabeli fogadtatásáról is beszélgetünk a Szabadkára érkező alkotókkal.
Szász Csongor
