Kurbli Filmklub-Luis Buñuel: Tristana
2026.03.18./Szabadka
Luis Buñuel Tristana, 1969, spanyol szatíra, 95 perc
Luis Buñuel a filmművészet egyik legnagyobb szerzője – nálam benne van az első 5-ben – a modernitás irracionalitását jeleníti meg
A Tristana a késői Buñuel-korszak kifejezetten borzongató társadalmi szatírája, amely egyszerre értelmezhető irodalmi adaptációként, a patriarchális hatalom feminista allegóriájaként, valamint a női identitás tragikus metamorfózisának pszichológia tanulmányaként. Buñuel Galdós realista regényét a hatalomról, a szexualitásról és az ártatlanság megrontásáról szóló nyugtalanító meditációvá alakítja. – Emma Myers, Film Comment, 2013.
A történet szerint a 19. századi Spanyolországban járunk, de a Franco-korszak társadalmi viszonyai is áthallásosak. A film a történelmi városban, Toledoban játszódik. A fő konfliktus a patriarchális hatalom és a női autonómia között áll. A nő csak akkor szabadul a férfi tekintetétől, amikor már nem erotikus objektum.
Buñuel pesszimista antropológiai szemléletére mutat rá Raymond Durgnat: Buñuel elutasít minden érzelgős emancipációképet; az elnyomott, amint hatalomhoz jut, maga is képessé válik a kegyetlenségre.
Tristana figurája a női identitás paradoxonát testesíti meg: … (Varga Balázs, 2007)
“Egy szexuális egyenlőtlenség által rendezett világban a nézés öröme az aktív/férfi és a passzív/női szerepek között oszlik meg.” (Laura Mulvey, 1975)
Szász Csongor
