{"id":1701,"date":"2021-11-19T12:07:43","date_gmt":"2021-11-19T11:07:43","guid":{"rendered":"https:\/\/ctalker.org\/?p=1701"},"modified":"2021-11-19T12:07:45","modified_gmt":"2021-11-19T11:07:45","slug":"kurbli-filmklub-jean-luc-godard-kifulladasig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/2021\/11\/19\/kurbli-filmklub-jean-luc-godard-kifulladasig\/","title":{"rendered":"Kurbli Filmklub: Jean Luc-Godard-Kifullad\u00e1sig"},"content":{"rendered":"\n

Szabadka\/2021. 11. 17.<\/p>\n\n\n\n

Jean-Luc Godard: Kifullad\u00e1sig (\u00c0 bout de souffle), 1960, francia romantikus dr\u00e1ma, 95 p.<\/p>\n\n\n\n

A Kifullad\u00e1sig \u201eelhozta mind formanyelvi, mind tartalmi szempontb\u00f3l a filmm\u0171v\u00e9szet nagykor\u00fas\u00e1g\u00e1t\u201d. (CSEJK)<\/p>\n

A filmt\u00f6rt\u00e9net a Kifullad\u00e1sig el\u0151tt sz\u00ednpadias volt \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elemelt. Ezt igazolja az is, hogy a filmt\u00f6rt\u00e9net egyik leghosszabb, 23 perces szerelmi jelenet\u00e9t \u00e9p\u00edtette fel Godard, melyben a dial\u00f3gus h\u00e9tk\u00f6znapi term\u00e9szetess\u00e9ggel, p\u00e1toszmentesen van fel\u00e9p\u00edtve, ami el\u0151tte elk\u00e9pzelhetetlennek sz\u00e1m\u00edtott. Godard v\u00e1lasza arra, hogy mi\u00e9rt volt elker\u00fclhetetlen a filmes forradalom kirobban\u00e1sa az elavult \u00e9s szeg\u00e9nyes \u201epapa mozija\u201d ellen:<\/p>\n

\u201eA francia filmm\u0171v\u00e9szet elpusztult a hamis legend\u00e1k s\u00falya alatt.\u201d<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n\n\n\n
\"\"
Godard (jobbr\u00f3l a m\u00e1sodik) rendez\u00e9s k\u00f6zben<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A hagyom\u00e1nyos filmformanyelv a \u2013 m\u00e1ig l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u2013 mont\u00e1zsra \u00e9p\u00fclt, ami els\u0151sorban a bonyolultabb lelki\u00e1llapotok \u00e9s az \u00e9rzelmi v\u00e1ltoz\u00e1sok kifejez\u00e9s\u00e9re alkalmatlan volt \u2013 de a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra is. A \u201ekamerat\u00f6lt\u0151toll\u201d (Alexandre Astruc, 1948) l\u00e9nyege a kamera \u2013 megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151bb erej\u0171 \u2013 mozgat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a kifinomultabb bels\u0151 mont\u00e1zsban rejlett. Az \u00fajhull\u00e1m tov\u00e1bbi jelent\u0151s\u00e9ge a non-line\u00e1ris \u00faj reg\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u0151 szab\u00e1lyainak \u00e1tv\u00e9tel\u00e9b\u0151l \u00e9s a francia egzisztencialista filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l eredt, aminek f\u0151 k\u00e9rd\u00e9seit is \u00e1tvette. Ezen diskurzusok l\u00e9nyege a f\u00e9lelem \u00e9s a semmi fogalmainak \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt. A hatvanas \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben Eur\u00f3p\u00e1ban kiteljesed\u0151 modern filmm\u0171v\u00e9szet legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151i: Godard, Antonioni, Fellini, Bergman, Tarkovszkij vagy Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s fel\u00e9p\u00edtik a modern szem\u00e9lyis\u00e9g legradik\u00e1lisabb, sokr\u00e9t\u0171 ismertet\u0151jegyeit. Godard korai filmjeinek jelent\u0151s\u00e9ge, \u201ea romantikus h\u0151s \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl\u201d (KAB) a kisz\u00e1m\u00edthatatlanul viselked\u0151, irracion\u00e1lis, elveszett modern egzisztencialista individuum megteremt\u00e9s\u00e9ben rejlik. \u00c9s a filmm\u0171v\u00e9szetben p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb kiteljesed\u0151 \u00f6nreflexivit\u00e1s is Godardal indul, amikor Belmondo filozofikus, brechti kisz\u00f3l\u00e1sa a film n\u00e9z\u0151it gondolkod\u00e1sra k\u00e9szteti: \u201eHa nem szeretik a hegyeket, ha nem szeretik a tengert, ha nem szeretik a napot, menjenek a pokolba!\u201d<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Jean-Paul Belmondo<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

KIFULLAD\u00c1SIG: a romantikus kalandfilm vagy gengszterfilm par\u00f3dia st\u00edlusa \u201ea klasszikus film noir \u00e9s a modern nyomoz\u00e1sfilm\u201d k\u00f6z\u00f6tt fedezhet\u0151 fel. Godard \u201eegy b\u0171n\u00fcgyi t\u00f6rt\u00e9netet kapcsol \u00f6ssze a f\u0151h\u0151sre n\u00e9zve rombol\u00f3 szerelmi t\u00f6rt\u00e9nettel\u201d, de kifigur\u00e1zza a film noir \u00e9s a melodr\u00e1ma m\u0171faji konvenci\u00f3it is \u00e9s a szerepl\u0151k k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3ra, motiv\u00e1ci\u00f3ikra \u00e9s sorsuk alakul\u00e1s\u00e1nak okaira koncentr\u00e1l a reflex\u00edv elbesz\u00e9l\u00e9s. Nem a b\u0171nt\u00e9ny bonyol\u00edt\u00e1sa a hangs\u00falyos, hanem a f\u0151szerepl\u0151k k\u00f6z\u00f6tti viszony \u00e9s a film \u2013 nem \u00e9ppen sz\u00e1jbar\u00e1g\u00f3s \u2013 \u00fczenet\u00e9nek a meg\u00e9rt\u00e9se. \u201eA filmnek az ad \u00e9rtelmet, hogy Godard egym\u00e1s mell\u00e9 tette ezt a k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9netet, \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag es\u00e9lyt adott arra, hogy \u00f6sszekapcsol\u00f3djanak.\u201d (KAB) A filmben \u201ea sz\u00e9tt\u00f6redezett vizu\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3j\u00fa folyamatos elbesz\u00e9l\u00e9s az uralkod\u00f3\u201d. Godard \u00faj\u00edt\u00e1sa az, hogy \u201ea cselekm\u00e9ny id\u0151rendj\u00e9t al\u00e1rendeli egy narr\u00e1torhang szabad asszoci\u00e1ci\u00f3inak\u201d.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Jean Seberg<\/strong> \u00e9s Jean-Paul Belmondo<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

B\u00e1ron Gy\u00f6rgy filmeszt\u00e9ta: \u201eGodard a kult\u00fara t\u00f6rmel\u00e9keib\u0151l \u00e9p\u00edtkezik, st\u00edlus\u00e1nak l\u00e9nyege az, ahogy a vil\u00e1got \u00fajra \u00f6sszerakja, ez\u00e9rt nem lehet ut\u00e1nozni.\u201d<\/p>\n

\u201eA m\u0171v\u00e9szet olyan, mint a t\u0171zv\u00e9sz, abb\u00f3l sz\u00fcletik, amit el\u00e9get.\u201d (Godard)<\/p>\n

A Cannes-i Filmfesztiv\u00e1lon egy Godardal folytatott hossz\u00fa vita v\u00e9g\u00e9n, az elavult filmnyelv egyik f\u0151 alakja, Henri-Georges Clouzot rendez\u0151 azt k\u00e9rdezte: \u201eAzt ugye az\u00e9rt \u00d6n is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, k\u00f6zepe, v\u00e9ge?!\u201d A filmkritikusokb\u00f3l lett rendez\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00fajhull\u00e1m legradik\u00e1lisabb l\u00e1zad\u00f3ja, azaz Godard v\u00e1lasza: \u201eH\u00e1t persze! Csak nem felt\u00e9tlen\u00fcl ebben a sorrendben.\u201d<\/p>\n

A V\u00c9LETLEN JELENT\u0150S\u00c9GE: A kezdetben a v\u00e9letlen \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 elkezdtek egym\u00e1sba \u00e9rni. B\u00e1rmi megt\u00f6rt\u00e9nhet ott, ahol a v\u00e9letlen uralkodik \u2013 fejtegeti KAB. Ennek a gondolatmenetnek a m\u00e1r elcs\u00e9pelt\u00e9 v\u00e1lt, kort\u00e1rs reflexi\u00f3ja: \u201enincsenek v\u00e9letlenek\u201d, mert a v\u00e9letlen t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171. Teh\u00e1t! Amikor lever\u00fcnk az asztalr\u00f3l a kez\u00fcnkkel egy poharat, azt a benn\u00fcnk \u00e9l\u0151 komplex \u201e\u00e9l\u0151l\u00e9ny\u201d, m\u00e1r el\u0151re \u201etudja\u201d, de nem siker\u00fcl megakad\u00e1lyoznia, mert a poh\u00e1rlever\u00e9s egyedi aktusa egy \u00f6sszetettebb folyamatl\u00e1nc r\u00e9sze, ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s ez\u00e9rt nincsenek v\u00e9letlenek.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szabadka\/2021. 11. 17. Jean-Luc Godard: Kifullad\u00e1sig (\u00c0 bout de souffle), 1960, francia romantikus dr\u00e1ma, 95 p. A Kifullad\u00e1sig \u201eelhozta mind formanyelvi, mind tartalmi szempontb\u00f3l a filmm\u0171v\u00e9szet nagykor\u00fas\u00e1g\u00e1t\u201d. (CSEJK) A filmt\u00f6rt\u00e9net a Kifullad\u00e1sig el\u0151tt sz\u00ednpadias...<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1706,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"rop_custom_images_group":[],"rop_custom_messages_group":[],"rop_publish_now":"initial","rop_publish_now_accounts":[],"rop_publish_now_history":[],"rop_publish_now_status":"pending","_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[6,8,9],"tags":[],"class_list":["post-1701","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-filmvetites","category-kurbli","category-kurbli-filmklub"],"featured_image_src":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/256279833_10228194008456812_6784576464595155111_n.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/256279833_10228194008456812_6784576464595155111_n.jpg","author_info":{"display_name":"Kari","author_link":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/author\/karina\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1701","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1701"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1701\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1707,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1701\/revisions\/1707"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1706"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1701"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1701"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1701"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}