![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/pic_20161124174220_2br997jja02.jpg\")
Andrzej Wajda 1942-t\u0151l katonak\u00e9nt harcolt Lengyelorsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9\u00e9rt. A lengyel iskola, vagy m\u00e1s n\u00e9ven a lengyel \u2013 filmm\u0171v\u00e9szeti \u2013 \u00fajhull\u00e1m vez\u00e9ralakja.<\/p>\n
\u201eNemzed\u00e9kem, a fiak nemzed\u00e9ke, azok\u00e9, akiknek el kell mes\u00e9lni\u00fck ap\u00e1ik sors\u00e1t, mert a halottak m\u00e1r nem tudnak besz\u00e9lni.\u201d (Wajda)<\/p>\n
Az \u201950-es \u00e9vek lengyel filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9ben Wajda teremtette meg a \u2013 a kelet-eur\u00f3pai filmm\u0171v\u00e9szetre \u201948-t\u00f3l r\u00e1er\u0151szakolt \u2013 szovjet szocialista sematizmussal els\u0151 \u00edzben szembefordul\u00f3 gener\u00e1ci\u00f3 tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s\u00e1t, erk\u00f6lcsi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t. Ehhez a modernizmus el\u0151tti els\u0151 alkot\u00f3i korszak\u00e1hoz (ez Wajda harmadik j\u00e1t\u00e9kfilmje) nem k\u00f6thet\u0151ek provokat\u00edv szerz\u0151i \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok \u00e9s narrat\u00edv k\u00eds\u00e9rletek, csak a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a t\u00e1rsadalom igazi arc\u00e1nak megmutat\u00e1sa. \u201eAzt szeretn\u00e9m, ha a filmem megmutatn\u00e1 a mozin\u00e9z\u0151knek az \u00e9n nemzed\u00e9kem bonyolult \u00e9s s\u00falyos val\u00f3s\u00e1g\u00e1t.\u201d<\/p>\n\n\n\n Formanyelvi megold\u00e1sai a dr\u00e1mai-expressz\u00edv vil\u00e1g\u00edt\u00e1stechnika \u00e9s t\u00f6bbteres k\u00e9pkompon\u00e1l\u00e1s; az ellenpontoz\u00f3 szerkeszt\u00e9sm\u00f3d, melyben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u2013 tragikus \u00e9s komikus \u2013 eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9gek egym\u00e1s mell\u00e9 ker\u00fclnek; \u00e9s a \u201elobog\u00f3 indulatokkal teli romantikus h\u0151s\u00f6k \u00f6r\u00f6k\u00f6seik\u00e9nt felt\u0171n\u0151 figur\u00e1k\u201d akiket, legal\u00e1bbis egyik oldalukr\u00f3l idealista meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fck vez\u00e9rel, hogy hat\u00e1ssal lehetnek a t\u00f6rt\u00e9nelemre. A lengyel dr\u00e1mairodalomhoz hasonl\u00f3an, Wajd\u00e1n\u00e1l is megjelennek a nemzeti sors m\u00f6g\u00f6tt kirajzol\u00f3d\u00f3 hamis m\u00edtoszok, a c\u00e9ltalan, \u00e9rtelmetlen h\u0151siess\u00e9g mot\u00edvumai. \u201eMinden lengyelben van valami don quijot\u00e9s, ez a mi jobbik \u00e9n\u00fcnk, \u2026 az \u00e1lomvil\u00e1g, vagyis a v\u00e1gyott val\u00f3s\u00e1g m\u00e1r r\u00e9gt\u0151l fogva mindennapjaink r\u00e9sz\u00e9t alkotja.\u201d (Wajda) A film bizonyos jelenetein\u00e9l az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s nagyon k\u00f6t\u00f6tt, \u201eexpressz\u00edv\u201d \u00e9s er\u0151teljes, m\u00e1s pontokon az elbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9s az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hat\u00e1rozottan \u201edr\u00e1maiatlan\u201d, dokumentarista m\u00f3d le\u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6nnyed. Nem felt\u00e9tlen\u00fcl az az abszol\u00fat \u00e9rv\u00e9nyes olvasat, amelyben Wajd\u00e1t csup\u00e1n nemzeti filmesnek \u00e9rtelmezz\u00fck, aki nem deheroiz\u00e1lja karakter\u00e9t, csak dilemm\u00e1j\u00e1nak kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t sz\u00e1nd\u00e9kozik \u00e1br\u00e1zolni, amikor tragikus h\u0151st csin\u00e1l Maciekb\u0151l. K\u00fcls\u0151 szempontomban Maciek \u201ekatona\u201d figur\u00e1ja kev\u00e9sb\u00e9 h\u0151sies \u00e9s dr\u00e1mai, mint ink\u00e1bb univerz\u00e1lis. Wajda \u00e9lesl\u00e1t\u00f3 intenci\u00f3ja sokkal ink\u00e1bb az \u00e9bred\u0151 erk\u00f6lcsi nyugtalans\u00e1g l\u00edraibb, \u00e9s az \u201950-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u2013 az \u00fajhull\u00e1m el\u0151szelek\u00e9nt \u2013 \u00fajra feler\u0151s\u00f6d\u0151, posztneorealista hat\u00e1ssal rokon\u00edthat\u00f3. Erre az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra a \u201et\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s elveszt\u00e9se, az \u00fcress\u00e9g, a t\u00e1rsadalom sz\u00e9l\u00e9re sodr\u00f3d\u00e1s \u00e9s az ebb\u0151l fakad\u00f3 kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1g \u00e9s frusztr\u00e1lts\u00e1g\u201d fokozatai a jellemz\u0151ek. Ezen ismertet\u0151jegyek pedig az \u201eap\u00e1tlans\u00e1g\u201d, illetve a \u201egener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti jellemz\u0151 konfliktusok\u201d vez\u00e9rmot\u00edvumai al\u00e1 rendezhet\u0151ek. Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban pedig, ezek a t\u00f6rt\u00e9neti saj\u00e1toss\u00e1gok, f\u0151k\u00e9nt a rendszerv\u00e1lt\u00e1sok tematiz\u00e1l\u00e1sakor bizonyultak hasznos narrat\u00edv elemnek \u00e9s a nemzeties olvasatok ment\u00e9n v\u00e1ltak em\u00e9szthet\u0151v\u00e9 a vezet\u0151 hatalmi ideol\u00f3gi\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n <\/p>\n\n\n\n \u201eAhogy \u00e9vr\u0151l \u00e9vre k\u00e9sz\u00edtettem filmjeimet, \u00fagy kellett al\u00e1vetnem magam a cenz\u00far\u00e1nak: jeleneteket \u00e9s legink\u00e1bb p\u00e1rbesz\u00e9deket v\u00e1gtam ki, ugyanis a cenz\u00fara \u00e9rtelmez\u00e9se szerint mindenekel\u0151tt a szavak hordozz\u00e1k az ideol\u00f3gi\u00e1t. Azonban a film, szerencs\u00e9re nem m\u00e1s, mint k\u00e9p, illetve az a bizonyos hang \u00e9s k\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti megfoghatatlan \u201evalami\u201d alkotja a film lelk\u00e9t. Persze ki lehet v\u00e1gni a Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1ntb\u00f3l ezt vagy azt a sz\u00f3t, de Zbigniew Cybulski j\u00e1t\u00e9k\u00e1t nem lehet cenz\u00far\u00e1zni; pedig h\u00e1t \u00e9pp az \u0151 magatart\u00e1s\u00e1ban l\u00fcktetett az a \u201evalami\u201d, ami annak idej\u00e9n politikai illetlens\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtott: a s\u00f6t\u00e9t szem\u00fcveges fi\u00fa szabads\u00e1ga a r\u00e1er\u0151ltetett realit\u00e1ssal szemben.\u201d (Wajda 1990: 110\u2013111.)-Sz\u00e1sz Csongor<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Szabadka\/2021.11.10. Andrzej Wajda: Hamu \u00e9s gy\u00e9m\u00e1nt (Popi\u00f3\u0142 i diament), lengyel h\u00e1bor\u00fas filmdr\u00e1ma, 98 perc, 1958. A film Jerzy Andrzejewski reg\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. A f\u0151szerepl\u0151 Zbigniew Cybulski, Maciek figur\u00e1j\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni lengyel...<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1697,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"rop_custom_images_group":[],"rop_custom_messages_group":[],"rop_publish_now":"initial","rop_publish_now_accounts":[],"rop_publish_now_history":[],"rop_publish_now_status":"pending","_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[8,9],"tags":[],"class_list":["post-1692","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kurbli","category-kurbli-filmklub"],"featured_image_src":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/253892587_10228138626672302_5801402478800118945_n.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/253892587_10228138626672302_5801402478800118945_n.jpg","author_info":{"display_name":"Kari","author_link":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/author\/karina\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1692","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1692"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1692\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1700,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1692\/revisions\/1700"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1697"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1692"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1692"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1692"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:1024\/h:576\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/lAqHb7Wsu5x4BTRwqq4MOBXq8nw.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/20161010wajda-andrzej-danton-onoff.jpg\")