{"id":1386,"date":"2021-09-01T11:33:00","date_gmt":"2021-09-01T10:33:00","guid":{"rendered":"https:\/\/ctalker.org\/?p=1386"},"modified":"2022-02-10T16:43:56","modified_gmt":"2022-02-10T15:43:56","slug":"kurbli-filmklub-3","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/2021\/09\/01\/kurbli-filmklub-3\/","title":{"rendered":"Kurbli Filmklub: Luis Bu\u00f1uel Portoles-Aranykor"},"content":{"rendered":"\n

Szeptember 1-el, visszat\u00e9r\u00fcnk a Centar\/K\u00f6zpontba, hogy kuck\u00f3z\u00e1ssal ind\u00edtsuk az \u0151szt\u2026 Egy kis klasszikus j\u00f6het?
Luis Bu\u00f1uel: Aranykor, francia filmdr\u00e1ma, 60 perc, 1930<\/p>\n\n\n\n

Szabadka\/2021.09.01.<\/p>\n\n\n\n

Luis Bu\u00f1uel Portoles<\/strong>-Aranykor (L’ \u00e2ge d’or), 1930.<\/p>\n\n\n\n

\u201e…a sz\u00fcrrealizmus, tiszt\u00e1n l\u00e9lektani automatizmus, mellyel a gondolat val\u00f3di m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t akarjuk kifejezni, \u2026f\u00fcggetlen\u00fcl minden \u00e9rtelmi ellen\u0151rz\u00e9st\u0151l \u00e9s minden eszt\u00e9tikai vagy erk\u00f6lcsi t\u00f6rekv\u00e9st\u0151l. Az \u00e1lmok igazabb vil\u00e1gunkat, \u0151szint\u00e9bb \u00e9n\u00fcnket jelentik.\u201d (Andr\u00e9 Breton: Sz\u00fcrrealista ki\u00e1ltv\u00e1ny, 1924.)<\/p>\n\n\n\n

\u201eA cselekm\u00e9ny egy tudatos pszichikai automatizmus eredm\u00e9nye, \u00e1m nem egy \u00e1lmot pr\u00f3b\u00e1l meg elmes\u00e9lni, annak ellen\u00e9re, hogy az \u00e1lmok mechanizmus\u00e1b\u00f3l sokat profit\u00e1l.\u201d (Bu\u00f1uel)<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n
<\/figure>\n\n\n\n

A sz\u00fcrrealista etika szellem\u00e9ben a filmnek botr\u00e1nyt kell okoznia. A m\u00e1sodik sz\u00fcrrealista filmk\u00e9nt sz\u00e1mon tartott Aranykor olyan botr\u00e1nyt keltett, hogy Franciaorsz\u00e1gban 1930. december 10-\u00e9n betiltott\u00e1k \u00e9s \u00f6tven \u00e9vig nem vet\u00edthett\u00e9k nyilv\u00e1nosan.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n
    \n
  •  A film eredetileg az Andal\u00faziai kutya (Bu\u00f1uel \u00e9s Salvador Dal\u00ed k\u00f6z\u00f6s alkot\u00e1sa) folytat\u00e1sa amely val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en \u201eAz elm\u00e9s nemes Don Quijote de La Mancha\u201d c\u00edmen megjelent, Cervantes-reg\u00e9ny soraira utal. Itt az aranykort nem az arany szeretete, hanem a mag\u00e1ntulajdon hi\u00e1nya miatt nevezt\u00e9k \u00edgy. \u201eEbben az id\u0151ben az emberek \u00fagy \u00e9ltek, hogy nem ismert\u00e9k ezt a k\u00e9t sz\u00f3t: az eny\u00e9m \u00e9s a ti\u00e9d. (\u2026) \u00c9rdemes m\u00e9g megjegyezni, hogy a spanyol kult\u00fara k\u00e9t nagy korszak\u00e1t Aranysz\u00e1zad (Siglo de Oro, 1580\u20131680) \u00e9s Ez\u00fcstkor (Edad de Plata, 1898\u20131936) n\u00e9ven tartj\u00e1k sz\u00e1mon. Ez ut\u00f3bbi id\u0151szakra esnek azok az \u00e9vek is, amikor a h\u00e1rom zseni, Garc\u00eda Lorca, Dal\u00ed \u00e9s Bu\u00f1uel, az \u00fagynevezett \u201e27-es gener\u00e1ci\u00f3\u201d nagyjai a Residencia de Estudiantes n\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6tnek egym\u00e1ssal \u2013 az ott elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek \u00f6tleteit k\u00f6z\u00f6s szellemi tulajdonnak tekintett\u00e9k\u2026\u201d (Szab\u00f3 Z. P\u00e1l)<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n
    \"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n
     <\/div>\n

     Az Aranykor szerelmesei a g\u00e1tl\u00e1saikt\u00f3l felszabadultan adj\u00e1k \u00e1t magukat titkolt v\u00e1gyaiknak, am\u00edg a t\u00e1rsadalmi norm\u00e1k \u00e9s erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9nyek elszak\u00edtj\u00e1k \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l. \u201eSz\u00e1momra \u2013 els\u0151sorban \u2013 az \u0151r\u00fclt szerelemr\u0151l sz\u00f3l ez a film, mely egym\u00e1s fel\u00e9 vonz k\u00e9t embert, b\u00e1rmilyenek is a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, egy n\u0151t \u00e9s egy f\u00e9rfit, akik sohasem lehetnek egym\u00e1s\u00e9i\u201d (Bu\u00f1uel)Sigmund Freud r\u00e1mutatott az emberek \u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt \u00e1llapotai sor\u00e1n, a benn\u00fck fesz\u00fcl\u0151 elfojt\u00e1sok \u00e1lmok \u00e1ltali \u00f6ngy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az agyunk asszociat\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n, a vizion\u00e1lt \u00e1lomk\u00e9pek felismerhet\u0151ek a sz\u00fcrrealista filmk\u00e9pek egym\u00e1sut\u00e1nis\u00e1g\u00e1ban. De \u201em\u00edg a sz\u00fcrrealista st\u00edlusir\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151i a tudatalatti felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek, addig a neves doktor a felettes \u00e9n \u00f6szt\u00f6n \u00e9n feletti hatalm\u00e1nak a meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nta el\u00e9rni a pszichoanal\u00edzis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. (\u2026) A k\u00e9pek l\u00e1z\u00e1lomszer\u0171 er\u0151szakoss\u00e1ga, a v\u00e1gy irracion\u00e1lis kit\u00f6r\u00e9se \u00e9s a sz\u00fcrrealizmusban l\u00e9nyeges l\u00e1zad\u00e1s eszm\u00e9j\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 kegyetlens\u00e9g-amit az elfojtott \u00e1rtatlans\u00e1g v\u00e1lt ki- az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, nyers \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 sz\u00fcrrealizmust mutatja. (…) Egybe folytak a val\u00f3s \u00e9s stiliz\u00e1lt form\u00e1k, \u00e9s a film megteremtette az \u00f6nkifejez\u00e9s re\u00e1lis \u00e9s spiritu\u00e1lis egys\u00e9g\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A mozg\u00f3k\u00e9p kiszak\u00edtotta a l\u00e9tez\u00e9s val\u00f3s t\u00f6rv\u00e9nyeib\u0151l a \u201ebarlangba egyidej\u0171leg befel\u00e9 tart\u00f3, \u00e9s onnan kit\u00f6rni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3 individuumot.\u201d (Sur\u00e1nyi Andr\u00e1s filmrendez\u0151)\u201eA m\u0171v\u00e9szet hadi g\u00e9pezet a v\u00e1gy szolg\u00e1lat\u00e1ban, amikor a v\u00e1gy a val\u00f3s\u00e1g elv\u00e9nek fels\u0151bbs\u00e9ge ellen harcol.\u201d (Salvador Dal\u00ed)\u201eEz lesz az a k\u00eds\u00e9rlet, ahol el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl a l\u00e1tv\u00e1ny, ami megk\u00eds\u00e9rli felszabad\u00edtani a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g k\u00e9szen vett fogalm\u00e1t, de nem a l\u00e1t\u00e1s vagy a hall\u00e1s, hanem a szellem sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d (Antonin Artaud a mont\u00e1zsr\u00f3l)Bu\u00f1uel\u00e9k a filmtr\u00fckk\u00f6k \u00e9s a filmnyelv tudatos alkalmaz\u00e1s\u00e1val, azaz \u201eintellektualizmusukkal mindent elrontottak.\u201d (Ado Kyrou)\u201eA sz\u00fcrrealista hagyom\u00e1nyba sorolt filmm\u0171v\u00e9szek (Bu\u00f1uel, Dullac, Man Ray, Maya Deren, Kenneth Anger, Gregory Makropoulos, Sidney Peterson, James Broughton, Jack Smith, a korai Brakhage \u00e9s Ken Jacobs) filmk\u00e9pei \u00e1br\u00e1zol\u00f3 jelleg\u0171ek, filmjeik hat\u00e1sa a sokkra, a felforgat\u00e1sra, a botr\u00e1nyra, a megd\u00f6bbent\u0151 kompoz\u00edci\u00f3kra \u00e9p\u00fcl: ez\u00e9rt elengedhetetlen sz\u00e1mukra, hogy filmjeik formai alapja a narrat\u00edv film form\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3djon.\u201d (Lichter P\u00e9ter)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Szeptember 1-el, visszat\u00e9r\u00fcnk a Centar\/K\u00f6zpontba, hogy kuck\u00f3z\u00e1ssal ind\u00edtsuk az \u0151szt\u2026 Egy kis klasszikus j\u00f6het?Luis Bu\u00f1uel: Aranykor, francia filmdr\u00e1ma, 60 perc, 1930 Szabadka\/2021.09.01. Luis Bu\u00f1uel Portoles-Aranykor (L’ \u00e2ge d’or), 1930. \u201e…a sz\u00fcrrealizmus, tiszt\u00e1n l\u00e9lektani automatizmus,...<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1389,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"rop_custom_images_group":[],"rop_custom_messages_group":[],"rop_publish_now":"initial","rop_publish_now_accounts":[],"rop_publish_now_history":[],"rop_publish_now_status":"pending","_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[6,8,9],"tags":[],"class_list":["post-1386","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-filmvetites","category-kurbli","category-kurbli-filmklub"],"featured_image_src":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/download-3-e1631702428942.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/download-3-e1631702428942.jpg","author_info":{"display_name":"Kari","author_link":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/author\/karina\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1386","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1386"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1386\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1533,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1386\/revisions\/1533"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1389"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1386"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1386"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1386"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}