{"id":1361,"date":"2021-09-12T22:59:47","date_gmt":"2021-09-12T21:59:47","guid":{"rendered":"https:\/\/ctalker.org\/?p=1361"},"modified":"2024-11-24T20:18:22","modified_gmt":"2024-11-24T19:18:22","slug":"kurbli-filmklub-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/2021\/09\/12\/kurbli-filmklub-2\/","title":{"rendered":"Marcel Carn\u00e9-Mire megvirrad (Le Jour se L\u00e9ve), 1939."},"content":{"rendered":"\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Szeptember elsej\u00e9vel, visszak\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk a Centar\/K\u00f6zpont \u00e9p\u00fclet\u00e9be, hogy szerda est\u00e9nk\u00e9nt bekuckozva \u00e9lvezz\u00fck az \u0151szt. Szeptember 8-\u00e1n megrendezett Kurbli filmvet\u00edt\u00e9s, j\u00f3 alkalom arra, hogy Trauner S\u00e1ndorra eml\u00e9kezz\u00fcnk \u00e9s megismerkedj\u00fcnk a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 d\u00edszlettervez\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

Szabadka<\/p>\n\n\n\n

Marcel Carn\u00e9-Mire megvirrad (Le Jour se L\u00e9ve), 1939.<\/p>\n\n\n\n

A francia l\u00edrai realizmusban \u201enem a sors \u00f6lt testet hanem az arc kap sorsot\u201d (Bazin).<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Sokak szerint a vil\u00e1g, a francia \u00fajhull\u00e1mig, azaz kb., a hatvanas \u00e9vekig \u00fagy l\u00e1tta P\u00e1rizst, ahogyan azt Trauner S\u00e1ndor megalkotta.<\/p>\n\n\n\n

<\/span>\"\"
\n

<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

1906. szeptember 3-\u00e1n sz\u00fcletett Trauner S\u00e1ndor, azaz Alexandre Trauner magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa francia fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, grafikus, jelmeztervez\u0151, Oscar-d\u00edjas d\u00edszlettervez\u0151. Dolgozott t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Orson Welles, Billy Wilder \u00e9s Fred Zinnemann felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re. H\u00e1romszor nyerte el a francia filmm\u0171v\u00e9szet legnagyobb elismer\u00e9s\u00e9t, a C\u00e9sar-d\u00edjat \u00e9s \u0151 \u00e9p\u00edtette a Mire megvirrad c\u00edm\u0171, francia l\u00edrai realista film v\u00e1ros\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

<\/span>\"\"
\n

<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

A film 1939-ben p\u00e1r h\u00f3nappal a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt jelent meg a mozikban. Marcel Carn\u00e9 az egyik legh\u00edresebb francia filmrendez\u0151, haz\u00e1j\u00e1ban \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n nemzeti int\u00e9zm\u00e9ny, akir\u0151l a P\u00e1rizs melletti Saint-Michel-sur-Orge-ban m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben teret neveznek el. Rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 rendez\u0151nek tartott\u00e1k \u00e9s ez az elfojtott, titkolt vagy leplezett szem\u00e9lyis\u00e9g Carn\u00e9 t\u00f6bb h\u0151s\u00e9n\u00e9l is j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, ami jellemz\u0151en negat\u00edv ir\u00e1nyba bonyol\u00edtja a figur\u00e1k sors\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1t. Carn\u00e9 legfontosabb alkot\u00e1sait Jacques Pr\u00e9vert forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3val k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. A k\u00e9t alkot\u00f3 j\u00f3l kieg\u00e9sz\u00edtette egym\u00e1st. \u201ePr\u00e9vert \u00f6szt\u00f6n\u00f6s volt, Carn\u00e9 racion\u00e1lis, Pr\u00e9vert nagyvonal\u00fabb, \u0151szint\u00e9bb, Carn\u00e9 fegyelmezettebb, visszafogottabb. Pr\u00e9vert der\u0171sebb, j\u00e1t\u00e9kosabb, Carn\u00e9 bor\u00fal\u00e1t\u00f3bb, s\u00f6t\u00e9tebb.\u201d (\u00c1d\u00e1m P\u00e9ter) \u201eCarn\u00e9 arra \u00e9bresztette r\u00e1 Pr\u00e9vert-t, hogy a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal r\u00e1nk er\u0151szakolt maszkok hogyan seg\u00edtik elrejteni az elfojtott \u00f6szt\u00f6n\u00f6ket, Pr\u00e9vert abban seg\u00edtett Carn\u00e9-nak, hogy form\u00e1ba \u00f6ntse tulajdon frusztr\u00e1ci\u00f3it\u2026\u201d (Edward Baron Turk).<\/p>\n\n\n\n

A filmt\u00f6rt\u00e9net Carn\u00e9 h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti filmjeit a \u201er\u00e9alisme po\u00e9tique\u201d, a k\u00f6lt\u0151i realizmus kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolja, pedig \u00c1d\u00e1m P\u00e9ter szerint, ezek a filmek ink\u00e1bb a val\u00f3s\u00e1gh\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1st\u00f3l elvontabb, \u201c\u00e1lomszer\u0171 alleg\u00f3ri\u00e1k, megannyi jelk\u00e9pp\u00e9 stiliz\u00e1lt \u00e9let\u00fattal, t\u00edpussal, figur\u00e1val. \u2026van valami rem\u00e9nyvesztetts\u00e9g, ki\u00fattalans\u00e1g-\u00e9rz\u00e9s ezekben a tragikus \u00e9s a \u2013 sz\u00f3 elvont \u00e9s konkr\u00e9t jelent\u00e9s\u00e9ben egyform\u00e1n \u2013 s\u00f6t\u00e9t filmekben, amelyek nem egy szempontb\u00f3l m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni olasz neorealizmust el\u0151legezik.\u201d<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\u201eA Mire megvirrad egyetlen napba s\u0171r\u00edtett racine-i sorstrag\u00e9dia…\u201d, ahol \u201ea boldog szerelem csak \u00e1lom, a n\u0151 pedig csak eszk\u00f6ze a v\u00e9gzet beteljes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek\u201d, ahol a visszafogott \u2013 sokszor bel\u00fcl a forrong\u00f3 l\u00e9lekben zajl\u00f3 \u2013 cselekm\u00e9ny mozdulatlans\u00e1ga m\u00e9g jobban ki\u00e9lezi a dr\u00e1mai hangulatot. \u201eItt bukkan fel el\u0151sz\u00f6r a \u00bbbels\u0151 monol\u00f3g\u00ab a moziv\u00e1sznon, a sokat emlegetett \u00e1tt\u0171n\u00e9sekkel \u00e9s visszaperget\u00e9sekkel. A film leger\u0151teljesebb jelk\u00e9pe a mag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 magas b\u00e9rh\u00e1z \u00bbTrauner S\u00e1ndor d\u00edszlete\u00ab, a maga vertikalit\u00e1s\u00e1val, amely \u00fagy magasodik, groteszken \u00e9s nyugtalan\u00edt\u00f3n, a szomsz\u00e9dos h\u00e1zak f\u00f6l\u00e9, mintha a sors viharainak volna vill\u00e1mh\u00e1r\u00edt\u00f3ja.\u201d \u00c9s a f\u0151h\u0151s bez\u00e1rts\u00e1g\u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek b\u00f6rt\u00f6ne \u00e9s mag\u00e1ny\u00e1nak megtestes\u00edt\u0151je. <\/p>\n\n\n\n

<\/span>\"\"
\n

\u201cA Mire megvirrad az ill\u00fazi\u00f3k elveszt\u00e9s\u00e9nek filmje; a f\u0151h\u0151s az\u00e9rt menek\u00fcl a hal\u00e1lba, mert k\u00e9ptelen megszabadulni a sz\u0171zies tisztas\u00e1g \u00e9s \u00e1rtatlans\u00e1g ut\u00e1ni ban\u00e1lis v\u00e1gy r\u00f6geszm\u00e9j\u00e9t\u0151l.\u201d<\/p>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n

A Mire megvirrad-ban az \u00e9p\u00fclet el\u0151tt \u00f6sszegy\u0171l\u0151k, az \u00e9p\u00fcletben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 esem\u00e9nyeket \u201eszorong\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal \u00e9s aggodalommal figyelik\u201d, \u00e9s a ny\u00e1rspolg\u00e1rok \u00e9s munk\u00e1sn\u00e9p alkotta utcai t\u00f6meg magatart\u00e1s\u00e1ban a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 Franciaorsz\u00e1g bizonytalans\u00e1g\u00e1t \u00e9s aggodalm\u00e1t is felfedezhetj\u00fck. A francia l\u00edrai realizmus st\u00edluskorszaka 1934-t\u0151l, azaz a N\u00e9pfront sikereit\u0151l az 1939-ben elkezd\u0151d\u0151 II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig tart. Andr\u00e9 Bazin szerint egym\u00e1st\u00f3l nem elv\u00e1laszthat\u00f3 a po\u00e9zis \u00e9s a realizmus, \u201emivel pontos val\u00f3s\u00e1g\u00e1br\u00e1zol\u00e1sr\u00f3l soha nem lehet besz\u00e9lni \u00fagy, hogy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyn\u00e1nk a val\u00f3s\u00e1g (k\u00f6rnyezet, t\u00e9ma, alkot\u00f3, n\u00e9z\u0151) po\u00e9tikai tartal\u00e9kait, \u00e9s semmilyen film vagy technika nem tud k\u00f6lt\u0151i min\u0151s\u00e9get el\u00e9rni, ha nem megval\u00f3s\u00edt\u00f3ja legal\u00e1bb bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t a realizmusnak.\u201d Bazin \u00e9ppen Marcel Carn\u00e9: Mire megvirrad c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben \u201etal\u00e1lta meg a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezetet bemutatva \u00bbpo\u00e9zisre\u00ab k\u00e9pes \u00e9s a t\u00e1rsadalmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket egyenesen \u00bbmetafizikai\u00ab s\u00edkra emel\u0151 filmm\u0171v\u00e9szet mesterp\u00e9ld\u00e1j\u00e1t.\u201d (Kov\u00e1cs \u00c1kos) A m\u0171faj f\u0151bb alkot\u00f3i Jean Renoir, Julien Duvivier, Marcel Carn\u00e9 \u00e9s Jean Gr\u00e9millon, \u201eel\u0151szeretettel helyezi el a filmek cselekm\u00e9ny\u00e9t az als\u00f3bb r\u00e9tegek t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g\u00e1ba, s ily m\u00f3don hoznak sz\u00f3ba problematikus t\u00e1rsadalmi szitu\u00e1ci\u00f3kat.\u201d<\/p>\n\n\n\n

Az expresszionizmus \u00e9s a film noir k\u00f6z\u00f6tt korban elhelyezhet\u0151 l\u00edrai realizmus a \u201eszenved\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t\u201d \u00e9s a \u201ek\u00edn fenomenol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t\u201d ny\u00fajtja, \u00e1ll\u00edtja Ginette Vincendeau. Ez az elm\u00e9let j\u00f3l r\u00e1mutat arra, hogy a k\u00e9t filmt\u00f6rt\u00e9neti korszak individu\u00e1lis szenved\u00e9s\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt a t\u00e1rsadalmilag \u00e9rz\u00e9kenyebb, pontosabb \u00e9s j\u00f3zanabb ihletetts\u00e9g\u0171 francia l\u00edrai realizmus, a harmincas \u00e9vekben egyens\u00falyt tudott teremteni \u201ea pszichologiz\u00e1l\u00f3 n\u00e9met sz\u00fcrrealizmus \u00e9s a formai j\u00e1t\u00e9kok temet\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 angolsz\u00e1sz film noir\u201d k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szeptember elsej\u00e9vel, visszak\u00f6lt\u00f6zt\u00fcnk a Centar\/K\u00f6zpont \u00e9p\u00fclet\u00e9be, hogy szerda est\u00e9nk\u00e9nt bekuckozva \u00e9lvezz\u00fck az \u0151szt. Szeptember 8-\u00e1n megrendezett Kurbli filmvet\u00edt\u00e9s, j\u00f3 alkalom arra, hogy Trauner S\u00e1ndorra eml\u00e9kezz\u00fcnk \u00e9s megismerkedj\u00fcnk a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 d\u00edszlettervez\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val. Szabadka Marcel Carn\u00e9-Mire...<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1385,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"rop_custom_images_group":[],"rop_custom_messages_group":[],"rop_publish_now":"initial","rop_publish_now_accounts":[],"rop_publish_now_history":[],"rop_publish_now_status":"pending","_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[6,8,9],"tags":[],"class_list":["post-1361","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-filmvetites","category-kurbli","category-kurbli-filmklub"],"featured_image_src":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/240598797_1025310008007800_6257969954880501846_n-e1631612769732.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/240598797_1025310008007800_6257969954880501846_n-e1631612769732.jpg","author_info":{"display_name":"Kari","author_link":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/author\/karina\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1361","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1361"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1361\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3572,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1361\/revisions\/3572"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1385"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1361"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1361"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/rs\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1361"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}