Kurbli Filmklub: John Boorman-A játéknak vége

Szabadka/2024.10.16.

John Boorman: Point Blank / A játéknak vége

Négy évvel J. F. Kennedy lelövése után és a tévén először követhető, épp eszkalálódó vietnami háború idején Amerikában zavaros morális válság és paranoia honolt. Ekkor köszönt be – Hollywood legnagyobb válságának idején! – a Hollywoodi Reneszánsz és virágzik újra neo-noir néven a „sötét film”(film-noir) zsánere. 

Az 1967-es csillagévben a korszak egyik legfontosabb nyitófilmje a Point Blank jól mutatja, hogyan hatott az európai művészfilm Hollywoodra. A játéknak vége számtalan filmtörténeti nézőpontból vizsgálható és stiláris lehetőségek új tárházát nyitja meg az álomgyár előtt. Martin Scorsesétől Walter Hillen át Steven Soderbergh-ig filmesek tömegére hatott. A film összetett meseszövése, nézőt lenyűgöző feszült logikai labirintust eredményez.

A játéknak vége volt az első film, amelyet az Alcatraz-szigeten forgattak, miután a börtönt 1963-ban véglegesen bezárták. A filmet hollywoodi megrendelésre az angol John Boorman készíti, aki Donald E. Westlake 1964-es A vadász című sematikus krimiregényéből zseniális forgatókönyvet írat. A főszereplő Lee Marvinnak úgy sikerül megegyeznie a MGM stúdió fejeseivel, hogy Boorman barátja gyakorlatilag szabad kezet kap, az utolsó vágás joga is őt illeti. A kalandfilm műfajiságához is hűséges Boorman rendezésén érezhetőek Antonioni kietlen képkompozíciói, a középpont nélküli képek használata és Resnais időkezelési technikái, amelyek megalapozzák a film többféle olvasatát. A teljes Hollywoodi Reneszánsz egyik legfineszesebb narratív ellipszise is John Boorman munkájában található (hová tűnt a szobából a … holttest?) amelynek az értelmezése, feloldása egyszerre pofonegyszerű és izzasztóan nehéz.” -dobja fel nekünk a labdát a kor szakértője Pápai Zsolt.

A valóság, ha kísérteties, cáfolja önmagát. De nemcsak a történet, hanem hőse is rejtélyes. Walkert a kor sztárszínésze, Lee Marvin (A piszkos tizenkettő) alakítja. Viszont Walkerrel mintha valami nem stimmelne, a figura helyzete több szempontból is túlságosan periférikus, „egyszerre hiperaktív és szélsőségesen passzív.” A hiány-dramatikus, mégis intő filmnyelvi jelektől hemzsegő alkotás egyszerre orientálja és dezorientálhatja a nézőt. Nem tudhatjuk biztosan a hallgatag Walker megszállottságának okát vagy azt, hogy karaktere lehet-e pl. poszthumán gengszter …

A gengszterszindikátus elleni bosszúhadjáratba Walker feleségének húga – a kor másik kitüntetett női! krimisztárja, a karizmatikus Angie Dickinson– is belekeveredik.

Jim Jarmusch, Nick Cave, Tom Waits és Iggy Pop egy titkos társaságot is alapítottak The Sons of Lee Marvin. A Bankrupt zenekar pedig számot írt róla The Legend Of Lee Marvin címen: https://www.youtube.com/watch?v=TQtSVnf2z7w&t=192s

Hollywoodi Reneszánsz:

A nagy USA filmstúdiók soha nem éltek meg akkora gazdasági mélyzuhanást, mint a II. világháború után kezdődő és 1975-től már stabilan konszolidálódó időszakot. A cenzúra hatvanas évek közepétől induló enyhülése, majd átírása, a válságos álomgyárat ért külső és belső, szándékolt és organikus változásokkal függött össze. A hollywoodi műfaji film elsősorban formailag izgalmas megújulásának fő okai: a televízió, az exploitation (blaxploitation, sexploitation) és más amerikai független B filmek (pl. Roger Corman) elterjedése; az európai filmszerzők hollywoodi jelenléte és az európai modern új-hullámos alkotások intellektualizmusának hatása. Ebben az időszakban még Ó- Hollywood fő védjegyeit is kikezdte az újító szellemiség. Elidegenítő stiláris effektusok mozdították ki a nézőt előtte megszokott komfortos pozíciójából és nem ritkán a happy end is elmaradt.

A „dezorientált, tévelygő, önkereső” hősök, megtörték (telítették és/vagy kiüresítették) a klasszikus hollywoodi – teleologikus – elbeszélést. „A hős motivációinak „formátlansága” a filmformát is alakítja.” – magyarázza Pápai Zsolt. A filmkép objektivizálódott, ugyanakkor stilizáltabbá vált. A cselekmény hitelessége nőtt, a „szubjektum helyzetének bemutatása” finomodott. A vágásnál egyszerre terjedt el az elbeszélést szétszaggató radikális diszkontinuitás (gyorsmontázs) és a folyamatosság érzetet keltő, szélsőségesen lassú és észrevétlen hosszú-beállítások. A kötöttebb gépmozgások mellett, megjelent a személyességet fokozó, dinamikus kézikamera. Megjelent a művészfilmes gondolkodás a műfaji filmekben. Független-filmes technika professzionálissal keveredett. Az absztrakt fogalmazás stílusa betört a populáris hollywoodi filmnyelvbe. A szexuális tabuk ábrázolása és az akcióesztétika megújult.

És itt Lee Marvin vicces macsó himnusza magyarul!

Szász Csongor