Kurbli Filmklub-Vajdasági Magyar Mozgókép Napja

KMV diákfilmek/Tolnai Szabolcs: Nyári mozi/Veit Helmer: Tuvalu, az álomsziget

Szabadka/2023.10.13.

A Vajdaság Magyar Mozgókép napja alkalmából, három blokkban vetített filmek mellé, meghívott vendégeink is voltak. Többek között a vajdasági diákfilmek egyik alkotója, Bálint Német Bence, a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium oktatója, Baráth Attila színművész vagy a Nyári mozi rendezője, Tolnai Szabolcs

Nyári mozi:

A Palicson élő rendező első élményfilmje egy meditatív road-movie a Vajdaság szívéből.
A történet fiatal hősei filmet akarnak forgatni. A bácskai nyárban egy fénymérővel felszerelkezve helyszíneket és arcokat keresnek, miközben elénk tárul a ’90-es évek különleges vajdasági közege.

A 2010-ben újravágott 1999-es Nyári mozi nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az első igazi független vajdasági magyar játékfilm. Amatőr szereplői a kiüresedett szórványban, az elszakított magyar hon, majd a délszláv testvérháborút követő elidegenülő vajdasági állóvíz kirekesztettség élményével és a budapesti kétlakiság légüres terétől telítve vágyják újra az otthon megtalálását és megélését, viszont a valóságban e-helyett folyamatosan mozgásban vannak és bizonyos fura nyárérzésben, eufóriától átitatva eggyé lényegülnek, valami megfoghatatlan és beláthatatlan egésszel, ami semmire sem ad konkrét magyarázatot, de mégis kinyitja előttünk és a rendező előtt is, a vajdasági lét és Tolnai Szabolcs univerzumát.

 

Tuvalu, az álomsziget:

Európai alaptoposzokat feszegető, egyedi színezésű, némafilmes álomvilág tárul elénk. Anton családja egy roskatag fürdőházat tart fenn. Gőgös bátyja, Gregor mindent elkövet, hogy a szívből üzemelő gyógyfürdőből hasznot húzzon. Közben megérkezik az öreg tengerész (Djoko Rossich) és lánya Éva, akibe Anton beleszeret.

Helmer filmcsemegéjében, álmodó lakóival együtt a vén Európa is vakítóan nosztalgikus disztópiaként mutatkozik és melyet a rendező, némafilmes stilizációja tesz még sajátosan elvonttá. Az egyedi színezésű hibrid ábrázolástechnikájú filmremek „felemelő, örök érvényű mondanivalóval, egyben nagyívű allegória és nevettető burleszk is.” (efes) Bori Erzsébet szerint Helmer „két némafilmes alapműfajt, a melodrámát és a burleszket párosítja össze.” Érdemi dialógusok nélkül a zene és a mesterien felhasznált zörejek telítik a hangsávot. A figurák közötti non-verbális kommunikáció meghosszabbításaként feltűnő torzított egyszavas megszólalások alapja, egy Európában jól ismerhető többnyelvű kifejezéshalmaz, pl. „nix” „dajcs”, „szori” vagy „gyenkujem” 

Szász Csongor

A beszélgetés képei:

You may also like...