Kurbli Filmklub: Krzysztof Kieslowski-Három szín/Kék
Szabadka/2023.03.07.
Krzysztof Kieslowski-Három szín/Kék (Trois couleurs: Bleu), 1993, lengyel-francia-svájci-angol filmdráma, 94 perc
Krzysztof Kieślowski Európa bensőséges ismeretét és szeretetét, szerzőien sajátos szemszögét és képszerkesztő érzékenységét, tíz részes Tízparancsolat sorozatában és Három szín-trilógiájában bizonyítja leginkább
Az európai filmművészetet újra magasba emelő mesteri filmjei kinyilatkoztatásszerű, realista és befogadó központú szellemiségben fogantak. Életszerűen meglepő, bravúrosan empatikus és hétköznapian egyszerű (és/vagy bonyolult – ki-ki eldöntheti) dramaturgiájú trilógiája a francia zászló színeihez kapcsolt forradalmi eszméket vagyis a trikolór színei által szimbolizált ideákat – Franciaország jelmondatát – járja körül, „félig ironikusan”. Jelentésük: Kék– SZABADSÁG; Fehér – EGYENLŐSÉG; Piros– TESTVÉRISÉG.
Mint egy tökéletes műalkotásban – ahol a szerző átlát a nézőjén és több lépéssel is előtte jár –, még a meseelemek és azok kapcsolódásai is lenyűgözően illeszkednek. A három film, persze egymástól különválasztva is egészet alkot. Kék – SZABADSÁG: „A posztmodern felfogás szerint a szabadság: a befolyásolhatatlan jelenidejűség és jelenvalóság. Így érte a múlt, az emlékezet is feláldozható és feláldozandó. Az egyéni és kollektív egyaránt.”-jegyzi meg a film kapcsán Kovács István. Az egyesült Európa készülő himnuszának terhe alatt, a Kék főszereplőjének története elviselhetetlen fájdalommal kezdődik, majd mentális börtönnel, mély gyásszal folytatódik, míg eljut az újrakezdésig, vagyis a benső – és a gyász alatt épített külső – korlátok (és üresség) megszűnését követő, életben történű újra-feloldódáshoz. Mindezt Kieślowski humánus, intellektuális stílusa és Juliette Binoche egyik legfontosabb alakításának finom játéka teszi emlékezetessé.
„A kiszámíthatatlanság, a speciális részletek, az összetett karakterek élővé, valószerűvé, egyedivé teszik Kieślowski filmjeit. Mint nagy tisztelője, Stanley Kubrick kifejtette: Kieślowski filmjeiben nemcsak az ötlet, a szellemi mag az erős, hanem a dramatizálás is. Semmi nincs előre megrágva, a felfedezés szabadsága pedig mámorító – a rendező mégis biztos kézzel irányítja a figyelmünket, így a filmjei érthetőnek, kereknek hatnak.” (Gyöngyösi Lilla)
„Határozott hangú résztvevője volt a morális nyugtalanság mozijának többek közt Andrzej Wajda és Krzysztof Zanussi mellett (utóbbi cameózott is Amatőr című filmjében), annak az 1976 és 1981 közötti lengyel filmes irányzatnak, amelyet a hatalom végig gyanakvással szemlélt, és a hadiállapot bevezetése vetett neki véget.” (GYÖNGYÖSI)
Szász Csongor