Polanski lak\u00e1stril\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak utols\u00f3 alkot\u00e1sa. Ugyanis A Lak\u00f3<\/em> az 1965-ben rendezett Iszonyat<\/em>tal kezd\u0151d\u0151 (majd a Rosemary gyermek\u00e9<\/em>vel folytat\u00f3d\u00f3), lak\u00e1s falai k\u00f6z\u00e9 z\u00e1rt, ott megbabon\u00e1zott, szorong\u00f3 mag\u00e1nyos szem\u00e9lyre \u00e9p\u00edt\u0151 thriller-modellt k\u00f6veti. <\/p>\n\n\n\n Az Iszonyat<\/em> f\u0151szerepl\u0151je belga manik\u0171r\u00f6sl\u00e1ny Londonban, A lak\u00f3<\/em> h\u0151se lengyel irodai alkalmazott P\u00e1rizsban, de az Iszonyat<\/em>t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en, A lak\u00f3<\/em> Roland Topor 1964-es reg\u00e9ny\u00e9nek adapt\u00e1ci\u00f3ja, amelyhez Polanski Philippe Sarde hangjegyeit felhaszn\u00e1lva kre\u00e1lt finoman bek\u00fasz\u00f3, szuggeszt\u00edv zenei al\u00e1fest\u00e9st. A P\u00e1rizs urb\u00e1nus k\u00f6zeg\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 pszichotikus t\u00f6rt\u00e9net l\u00e9nyeges \u00fczenete: nagy gonddal v\u00e1lasszuk meg otthonunkat \u00e9s sz\u0171kebb k\u00f6rnyezet\u00fcnket, ha nem szeretn\u00e9nk rem\u00e9nytelen\u00fcl elmag\u00e1nyosodni \u00e9s elidegenedni, majd belesodr\u00f3dni egy t\u00e1rgyakra \u00e9s szem\u00e9lyekre kivet\u00edtett idegen t\u00e1rgyak, szem\u00e9lyek \u00e9s bels\u0151 terek \u00e1ltal gener\u00e1lt \u00e9s saj\u00e1t megboml\u00f3 elm\u00e9nk \u00e1ltal felnagy\u00edtott rossz tudatspir\u00e1lba \u2013 amire egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00fcls\u0151- vagy bels\u0151 migr\u00e1nsk\u00e9nt fokozottan hajlamosak vagyunk. Mert a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g idegens\u00e9ge sz\u00f6rny\u0171 titkokat \u00e9s b\u00e1r\u00e1nyb\u0151rbe b\u00fajt velej\u00e9ig gonosz \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151ket rejt. <\/p>\n <\/p>\n\n\n \u201eAngyali k\u00e9pzetek kapaszkod\u00f3i n\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9l\u00fcnk meg, ugyanakkor ilyen-olyan d\u00e9monaink is <\/em>gyakran odafog\u00f3dznak, s\u0151t k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legm\u00e9lyebben pokoliak rendre \u00e9pp valami angyalinak a radik\u00e1lis kiforgat\u00e1s\u00e1ban t\u0171nnek ki.\u201d (ARDAI)<\/p>\n\n\n\n \u201ePolanski rendez\u0151k\u00e9nt \u00e9s sz\u00edn\u00e9szk\u00e9nt egyar\u00e1nt brill\u00edrozik: el\u0151bbi min\u0151s\u00e9gben alkot\u00f3i attit\u0171dj\u00e9nek legjav\u00e1t s\u0171r\u00edti a 126 perces j\u00e1t\u00e9kid\u0151be, senki m\u00e1s\u00e9hoz nem hasonl\u00edt\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az A lak\u00f3 m\u0171v\u00e9szi thriller, groteszk identit\u00e1s-dr\u00e1ma \u00e9s nyomaszt\u00f3, sz\u00fcrrealista horrorfilm.\u201d (<\/em>NEMES)<\/p>\n\n\n\n Az ismeretlen m\u00falt\u00fa bels\u0151 terek sokat mes\u00e9l\u0151 falaihoz, keretezett (film)k\u00e9peihez vagy \u00e9ppen \u00f6rd\u00f6gszekr\u00e9nyekhez k\u00f6thet\u0151 balj\u00f3s m\u0171v\u00e9szi konstrukci\u00f3k lelt\u00e1r\u00e1t Ardai Zolt\u00e1nt\u00f3l csentem: \u201eDegas m\u00e9g az 1860-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n festette meg azt a k\u00e9t-emberalakos, fenyeget\u0151 sejtelm\u0171 k\u00e9p\u00e9t, amelynek egyszer\u0171en a Szobabels\u0151 (Int\u00e9rieur) c\u00edmet adta, \u00e9s amely ut\u00f3kori n\u00e9zetben er\u0151sen moziszer\u0171, \u00e9rtsd: thriller-jelenetfot\u00f3hoz hasonlatos. Lak\u00f3terek szorong\u00e1st kelt\u0151 megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9ben az irodalom is nagy el\u0151menetelt mutatott a 19. sz\u00e1zad folyam\u00e1n, amikor a misztikus r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9net-szerz\u00e9s jeleseit is fel\u00fclm\u00falta n\u00e9h\u00e1ny orosz realista, p\u00e9ld\u00e1ul Leszkov, akin\u00e9l az imagin\u00e1rius hat\u00e1smozzanatok szinte tetten\u00e9rhetetlen\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek a j\u00f3zan elbesz\u00e9l\u0151i t\u00f3nuson \u00e9s a le\u00edr\u00f3 r\u00e9szek lakonizmus\u00e1n \u00e1t. Bizonyos dosztojevszkiji effektusok\u00e9rt Proust \u00edgy lelkesedett: \u00bbRogozsin komor, hossz\u00fa, magas \u00e9s t\u00e1gas h\u00e1za, ahol a keresked\u0151 meg\u00f6li Nasztaszja Filippovn\u00e1t\u2026 egy h\u00e1z ilyen \u00faj \u00e9s rettenetes sz\u00e9ps\u00e9ge, egy n\u0151i arc ilyen \u00faj \u00e9s vegyes sz\u00e9ps\u00e9ge \u2013 h\u00e1t ez az\u00ab. A 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a szobabels\u0151t mint egyik legsaj\u00e1tosabban kim\u00e9rikus sz\u00ednteret nem is az expresszionizmus, hanem a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zti, m\u00e9g mozgalmi jelleg\u0171 sz\u00fcrrealizmus t\u00fcntette ki s\u00falyozott figyelm\u00e9vel, ak\u00e1rcsak k\u00fcl\u00f6n a szekr\u00e9ny mot\u00edvum\u00e1t. B\u00e1r Garc\u00eda Lorca f\u0151k\u00e9nt arr\u00f3l nevezetes, hogy a modernista k\u00f6lt\u00e9szetet a hisp\u00e1n f\u00f6ld n\u00e9pi kult\u00far\u00e1j\u00e1val nyitotta egybe, els\u0151rend\u0171 sz\u00fcrrealit\u00e1s-\u00e9rz\u00e9kkel megverve, meg\u00e1ldva \u0151 sem ker\u00fclhette el a labirint-k\u00f6zpontnak r\u00e9ml\u0151 polg\u00e1ri szoba vizion\u00e1rius \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. <\/em><\/p>\n <\/p>\n\n\n Tan\u00fas\u00edthatja ezt kilenc sorp\u00e1ros verse, a Suicidio is, amely egy v\u00e1roslak\u00f3 fiatalember d\u00e9lel\u0151tti \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1t elragadtatott \u00e1tt\u00f6r\u00e9snek mutatja valamif\u00e9le t\u00fck\u00f6r m\u00f6g\u00f6tti, b\u0171v\u00f6s csarnokt\u00e9rbe vagy folyos\u00f3ra. A z\u00e1r\u00f3sorokkal a m\u00e1r elhagyott, az im\u00e9nt m\u00e9g f\u00e9nyfoltos alk\u00f3v m\u00e9ly\u00e9be mered\u00fcnk: \u00bbun gran chorro de sombra, \/ inund\u00f3 la quim\u00e9rica alcoba\u00ab \u2013 az ismert magyar ford\u00edt\u00e1sban (T\u00f3tfalusi Istv\u00e1nn\u00e1l) ez \u00edgy sz\u00f3l: \u00bba hom\u00e1ly nagy sug\u00e1rban \/ zuhogott a rejtelmes szob\u00e1ba\u00ab. Van valahol mag\u00e1ntulajdonban Balthus-nak (sz\u00fcletett Klossowski) egy olyan festm\u00e9nye, amelyet 1954-ben \u2013 az absztraktizmus tet\u0151z\u00e9s\u00e9re \u00fcgyet sem vetve, quattrocent\u00f3s m\u0171gonddal \u2013 fejezett be, \u00e9s amelynek m\u00e1r j\u00f3val el\u0151bb sz\u00e1mos motivikus v\u00e1ltozata k\u00e9sz\u00fclt, m\u00edgnem a leger\u0151sebb v\u00e1ltozat imm\u00e1r m\u00e9lt\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00edmet kaphatta: A szoba. A k\u00e9p egyik oldal\u00e1n d\u00faltan \u00e9s al\u00e9ltan \u2013 m\u00e1r holtszer\u0171en \u2013 kiter\u00fclt meztelen n\u0151 l\u00e1that\u00f3, a m\u00e1sik oldalon m\u00e1svalaki, aki \u00e9pp elh\u00fazza a t\u00f6m\u00f6r f\u00fcgg\u00f6nyt az ablak el\u0151l, d\u00e9lut\u00e1ni vil\u00e1goss\u00e1got engedve az aktra: egy felejthetetlen\u00fcl \u00e1d\u00e1z tart\u00e1s\u00fa-mozdulat\u00fa, s\u00f6t\u00e9t kisl\u00e1ny.\u201d<\/em><\/p>\n Sz\u00e1sz Csongor<\/p>\n\n\n Szabadka\/2022.05.03. Roman Polanski: A lak\u00f3 (The Tenant \/Le locataire), 1976, francia thriller, 125 perc. Polanski lak\u00e1stril\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak utols\u00f3 alkot\u00e1sa. Ugyanis A Lak\u00f3 az 1965-ben rendezett Iszonyattal kezd\u0151d\u0151 (majd a Rosemary gyermek\u00e9vel folytat\u00f3d\u00f3), lak\u00e1s falai k\u00f6z\u00e9 z\u00e1rt, ott megbabon\u00e1zott, szorong\u00f3 mag\u00e1nyos...<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":2029,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"rop_custom_images_group":[],"rop_custom_messages_group":[],"rop_publish_now":"initial","rop_publish_now_accounts":[],"rop_publish_now_history":[],"rop_publish_now_status":"pending","_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[8,9],"tags":[],"class_list":["post-2010","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kurbli","category-kurbli-filmklub"],"featured_image_src":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2022\/05\/linquilino-del-terzo-piano-polanski.webp","featured_image_src_square":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2022\/05\/linquilino-del-terzo-piano-polanski.webp","author_info":{"display_name":"Kari","author_link":"https:\/\/ctalker.org\/en\/author\/karina\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2010","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2010"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2010\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2316,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2010\/revisions\/2316"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2029"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2010"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2010"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2010"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2022\/05\/tenant-1.jpg\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2022\/05\/20067_1447247109.8129.jpg\")
![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2022\/05\/MYAkbA.gif\")
<\/figure>\n<\/div>\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:1024\/h:229\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/megvalosult_a_magyar_kormany_tamogatasaval_bga_alap-1.jpg\")