{"id":1677,"date":"2021-11-05T11:31:52","date_gmt":"2021-11-05T10:31:52","guid":{"rendered":"https:\/\/ctalker.org\/?p=1677"},"modified":"2021-11-05T11:31:54","modified_gmt":"2021-11-05T10:31:54","slug":"kurbli-filmklub-federico-fellini-cabiria-ejszakai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ctalker.org\/en\/2021\/11\/05\/kurbli-filmklub-federico-fellini-cabiria-ejszakai\/","title":{"rendered":"Kurbli Filmklub: Federico Fellini-Cabiria \u00e9jszak\u00e1i"},"content":{"rendered":"\n

Szabadka\/2021.11.03.<\/p>\n\n\n\n

Federico Fellini: Cabiria \u00e9jszak\u00e1i (Le notti di Cabiria), 1957, olasz-francia melodr\u00e1ma, 110 p.<\/p>\n\n\n\n

A film epizodikusan mes\u00e9li el a \u201eszepl\u0151telen \u00f6r\u00f6ml\u00e1ny\u201d boldogul\u00e1si k\u00eds\u00e9rleteit. A film \u00f6tlet\u00e9t egymegt\u00f6rt\u00e9nt gyilkoss\u00e1gi \u00fcgy, igaz t\u00f6rt\u00e9nete ihlette: \u201e1955. j\u00falius 12-\u00e9n a Castel Gandolf\u00f3-i t\u00f3 partj\u00e1n a hat\u00f3s\u00e1gok tal\u00e1ltak egy lefejezett n\u0151i hull\u00e1t, egy szobal\u00e1ny tetem\u00e9t, akit\u0151l egy fiatal sz\u00e9lh\u00e1mos kicsalta postatakar\u00e9kban f\u00e9lretett p\u00e9nz\u00e9t, majd kegyetlen m\u00f3don v\u00e9gzett vele…”<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

“…Fellinit megd\u00f6bbentette az esem\u00e9ny, \u00e9s figyelm\u00e9t olyannyira a mindenf\u00e9le sz\u00e1m\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli, \u00e9teri naivit\u00e1s fel\u00e9 ford\u00edtotta, hogy sokadmag\u00e1val \u2013 k\u00f6zt\u00fck a film egyik t\u00e1rs\u00edr\u00f3j\u00e1val, a fiatal, tettrek\u00e9sz Pier Paolo Pasolinivel \u2013 maga is hossz\u00fa id\u0151re elmer\u00fclt R\u00f3ma k\u00fclv\u00e1rosi zugaiban, szenved\u00e9lyesen gy\u0171jtve rendez\u00e9s\u00e9hez a jellegzetes alakokat.\u201d Mindazon\u00e1ltal hangs\u00falyozn\u00e1m, Fellini filmje nem ezt a borzalmas t\u00f6rt\u00e9netet rekonstru\u00e1lja, eg\u00e9szen m\u00e1sr\u00f3l pr\u00f3b\u00e1l sz\u00f3lni.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Giulietta Masina\/Cabiria<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A melodr\u00e1ma c\u00edmszerepl\u0151je Giulietta Masina, aki Fellini szerelme is volt \u00e9s f\u0151leg ebben a filmben ny\u00fajtott alak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, \u00f6r\u00f6kre be\u00edrta mag\u00e1t a nagybet\u0171s mozi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. \u0150 Fellini poszt-neorealista, avagy korai modernista korszak\u00e1nak f\u0151alakja, aki az emberek lakta k\u00f6rnyezettel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s sor\u00e1n j\u00f3hiszem\u0171en, nyitottan, de nagyon er\u0151s sz\u00edvvel t\u0171n\u0151dik el a vil\u00e1gon \u00e9s t\u00fal naiv rem\u00e9nyeket t\u00e1pl\u00e1l a vil\u00e1g \u00e9s felebar\u00e1tai j\u00f3s\u00e1g\u00e1t illet\u0151en, ez\u00e9rt k\u00f6rnyezet\u00e9vel folyamatosan konfront\u00e1l\u00f3dik. B\u00e1r a val\u00f3s\u00e1gban rendre elbukik, de az er\u0151t ad\u00f3 \u2013 ebben a kort\u00e1rs t\u00f6rt\u00e9netben m\u00e1r bonyolultabban kielemezhet\u0151 \u2013 erk\u00f6lcsi gy\u0151zelem is az \u00f6v\u00e9. Masina alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3 a Fellini \u00e1ltal sulykolt b\u00e1bszer\u0171 chaplini faarc j\u00e1t\u00e9kst\u00edlusa, de m\u00e9gis ink\u00e1bb a sz\u00edn\u00e9szn\u0151 hars\u00e1nyan szenved\u0151 melodramatikus von\u00e1sai domin\u00e1lnak. Arcmozg\u00e1sa \u00e9s gesztusrendszere n\u00e9hol meglep\u0151en expressz\u00edv, m\u00e1shol merev \u00e9s f\u00e1tyolos. Cabiri\u00e1t egyszerre nyomasztja az emberek lelketlen k\u00f6z\u00f6nye, alattomos gonoszs\u00e1ga \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3 kapzsis\u00e1ga. \u201eA cselekm\u00e9nyvil\u00e1g t\u00e9telszer\u0171en mutatja fel a gyarl\u00f3s\u00e1g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szimpt\u00f3m\u00e1it, de Cabiria mindegyikkel szemben egyar\u00e1nt alulmarad: a narrat\u00edva nem egy konkr\u00e9t \u00e9rz\u00fcleti probl\u00e9m\u00e1ra fut ki, hanem megreked egy \u00e1ltal\u00e1nos, m\u00e1r-m\u00e1r tanmes\u00e9be ill\u0151 mor\u00e1lis k\u00f6rnyezettanulm\u00e1ny szintj\u00e9n.\u201d (KOV\u00c1CS)<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Fellini mestere, Rossellini sz\u00e1m\u00e1ra a neorealizmus l\u00e9nyege, \u201ea k\u00f6rnyezet \u00e9s az emberi l\u00e9lek\u201d kapcsolat\u00e1b\u00f3l kibontakoz\u00f3 \u201ecsoda\u201d. \u201e\u0150szint\u00e9n hitte, hogy ez a kapcsolat el tud vezetni az elidegened\u00e9s \u00e9s a szorong\u00e1s felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1hoz.\u201d (KAB) A k\u00f6rnyezetet naturalista-dokumentarista m\u00f3don \u00e1br\u00e1zol\u00f3, szociografikus jelleg\u00e9ben pedig t\u00e1rsadalomk\u00f6zpont\u00fa \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmileg \u2013 ez\u00e9rt erk\u00f6lcsileg is \u2013 meghat\u00e1rozott Olaszorsz\u00e1gb\u00f3l indul\u00f3 neorealizmus \u00e9s a francia szerz\u0151i \u00fajhull\u00e1m t\u00f6lt\u0151tollkamer\u00e1j\u00e1b\u00f3l megsz\u00fclet\u0151 filmm\u0171v\u00e9szeti modernizmus k\u00f6z\u00f6tt, az \u201950-es \u00e9vekben sz\u00fclettek azok a kulcsfilmek, amelyek a tov\u00e1bbgondolt neorealizmus k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u2013 t\u00e1rsadalmilag meghat\u00e1rozott \u2013 megjelen\u00e9si form\u00e1it viselt\u00e9k, de m\u00e1r a modernizmus \u2013 a t\u00e1rsadalommal szemben az egy\u00e9nre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 \u2013 egyedis\u00e9g\u00e9t \u00e9s bizonyos stiliz\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1it is hordozt\u00e1k. \u201eEddig az id\u0151pontig (1950) a neorealizmus spont\u00e1n mozgalom volt, a val\u00f3s\u00e1g ill\u00fazi\u00f3tlan \u00e9s szabad szeml\u00e9lete. \u2026 Mostant\u00f3l sz\u00fcks\u00e9ges, hogy felfedezz\u00fck az embert, hogy ugyanezt a tekintetet az ember belseje fel\u00e9 ford\u00edtsuk.\u201d (Fellini)<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Olaszorsz\u00e1gban a poszt-neorealizmusnak h\u00e1rom \u00e1g\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik meg. Mindh\u00e1rom elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3d a t\u00f6rt\u00e9nelmi-t\u00e1rsadalmi-politikai igazs\u00e1gokon t\u00fali val\u00f3s\u00e1got t\u00e1rta fel. A legtipikusabb a \u201efolklorisztikus\u201d neorealizmus, ami a vid\u00e9ki \u00e9let \u00e9s a kultur\u00e1lis trad\u00edci\u00f3k bemutat\u00e1sa k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik. A Michelangelo Antonioni f\u00e9le poszt-neorealizmus k\u00f6zponti formai saj\u00e1toss\u00e1ga a \u201et\u00e1jk\u00e9p\u201d, a t\u00e9r elrendez\u00e9se \u00e9s \u2013 ebben az esetben is \u2013 a felsz\u00edn jelent\u00e9ssel val\u00f3 felt\u00f6lt\u00e9se. Ahol a szerepl\u0151k m\u00e9g ink\u00e1bb ki\u00fcres\u00edtettek \u00e9s b\u00e1bszer\u0171ek. Egy\u00e9nileg k\u00f3dolt lelki t\u00e1jaikr\u00f3l, \u00e1br\u00e1zolt szoci\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00fck mes\u00e9l. Az amerikai filmes hat\u00e1sokat legink\u00e1bb kiakn\u00e1z\u00f3, kezdetben karikaturistak\u00e9nt dolgoz\u00f3 Federico Fellini dr\u00e1mai stiliz\u00e1lts\u00e1g\u00fa poszt-neorealizmus\u00e1nak f\u0151 m\u0171ve az 1953-as, mes\u00e9be ill\u0151 (teh\u00e1t folklorisztikus) h\u0151s\u00f6kkel oper\u00e1l\u00f3 Orsz\u00e1g\u00faton. A f\u0151 szervez\u0151elv logik\u00e1ja nem csup\u00e1n az \u00e1br\u00e1zolt t\u00f6rt\u00e9nelmileg hiteles k\u00f6rnyezetrajzb\u00f3l k\u00f6vetkezik, hanem a hitelesen bemutatott k\u00f6rnyezetben l\u00e9tez\u0151 l\u00e9lektani modellek k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9gb\u0151l ered. A t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet \u00e9s a karakterek egym\u00e1shoz k\u00e9pest olykor mell\u00e9rendel\u0151dnek, mik\u00f6zben egyre ink\u00e1bb a f\u0151- \u00e9s mell\u00e9kszerepl\u0151k jelenl\u00e9te kezd domin\u00e1lni az elbesz\u00e9l\u00e9sben.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ebben a korszakban sz\u00fcletnek meg Fellini l\u00e9lektani maszkjai \u00e9s itt v\u00e1lik f\u0151 jelent\u00e9shordoz\u00f3v\u00e1 \u2013 az egy\u00e9bk\u00e9nt is ikonikus \u2013 boh\u00f3c \u00e9s ezer arca. Az \u0151szinte arc, mely igaz \u2013 neorealista \u2013 tekintet\u00e9re r\u00e1\u00e9gnek a k\u00fclvil\u00e1gra rezon\u00e1l\u00f3 szoci\u00e1lis l\u00e9t\u00e1llapot\u00e1b\u00f3l ered\u0151 maszkjai, m\u00e1sr\u00e9szt intim lelki alkat\u00e1nak maszkjai. \u201eAz alakok maszkjainak von\u00e1sai a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s a vil\u00e1g hat\u00e1r\u00e1n helyezkednek el.\u201d (BAZIN) Mert Fellinin\u00e9l a konfliktus a maszkok k\u00f6z\u00f6tt van. Az embernek, mint t\u00e1rsas l\u00e9nynek, pajzsk\u00e9nt a m\u00e1sik fel\u00e9 haszn\u00e1lt maszkjai ker\u00fclnek konfliktusba az egy\u00e9n val\u00f3di lelki maszkjaival. Cabiria figur\u00e1j\u00e1nak ereje a \u201eszeretettel \u00e9s l\u00e1gys\u00e1ggal teli angyali arckifejez\u00e9se, valamint a mor\u00e1lisan \u00e9s lelkileg romlott t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9gb\u0151l ered.\u201d (KAB) Konkr\u00e9tabban: a m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 z\u00fcll\u00f6tt prostitu\u00e1lt t\u00edpus\u00e1t \u00fctk\u00f6zteti a romantikus szerelemre v\u00e1gy\u00f3, \u00e1rtatlan l\u00e1ny t\u00edpus\u00e1val, ezzel pedig Fellininek siker\u00fcl tov\u00e1bbfejlesztenie a \u201eszem\u00e9lyis\u00e9gembl\u00e9ma\u201d \u00e9s a val\u00f3di szem\u00e9lyis\u00e9g elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak film noirban feltal\u00e1lt komplexit\u00e1s\u00e1t. A Cabiria \u00e9jszak\u00e1ival pedig lez\u00e1rul az \u00f6nmag\u00e1t neorealist\u00e1nak tart\u00f3 Mester modernizmus el\u0151tti alkot\u00f3i korszaka.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1sz Csongor<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szabadka\/2021.11.03. Federico Fellini: Cabiria \u00e9jszak\u00e1i (Le notti di Cabiria), 1957, olasz-francia melodr\u00e1ma, 110 p. A film epizodikusan mes\u00e9li el a \u201eszepl\u0151telen \u00f6r\u00f6ml\u00e1ny\u201d boldogul\u00e1si k\u00eds\u00e9rleteit. A film \u00f6tlet\u00e9t egymegt\u00f6rt\u00e9nt gyilkoss\u00e1gi \u00fcgy, igaz t\u00f6rt\u00e9nete ihlette: \u201e1955....<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1683,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"rop_custom_images_group":[],"rop_custom_messages_group":[],"rop_publish_now":"initial","rop_publish_now_accounts":[],"rop_publish_now_history":[],"rop_publish_now_status":"pending","_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[6,8,9],"tags":[],"class_list":["post-1677","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-filmvetites","category-kurbli","category-kurbli-filmklub"],"featured_image_src":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/251123062_10228097930734929_2142825276514336996_n.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/251123062_10228097930734929_2142825276514336996_n.jpg","author_info":{"display_name":"Kari","author_link":"https:\/\/ctalker.org\/en\/author\/karina\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1677","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1677"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1677\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1684,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1677\/revisions\/1684"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1683"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1677"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1677"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1677"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}