![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/aroberto-rossellini-roma-citt_-aperta-1945-.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\nA R\u00f3ma, ny\u00edlt v\u00e1ros Rossellini neorealista korszak\u00e1nak nyit\u00f3darabja, amelyet a legjobb forgat\u00f3k\u00f6nyv kateg\u00f3ri\u00e1ban Oscar-d\u00edjra is jel\u00f6ltek. 1946-ban megkapta Cannes-ban a Nemzetk\u00f6zi Filmfesztiv\u00e1l Nagyd\u00edj\u00e1t. Rossellini mellett a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00edr\u00f3k a fiatal Federico Fellini \u00e9s Sergio Amidei. \u201cA k\u00f6rnyezet erk\u00f6lcsi vonatkoz\u00e1sai probl\u00e9m\u00e1tlanok voltak. A h\u00e1bor\u00fa szil\u00e1rd erk\u00f6lcsi t\u00e1mpontot ny\u00fajtott.\u201d (KAB) A Rossellini kapcs\u00e1n megker\u00fclhetetlen moraliz\u00e1l\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontot ez a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6rnyezet sz\u00fclte. \u201eA film frissess\u00e9ge, spontaneit\u00e1sa, \u00fajszer\u0171s\u00e9ge abb\u00f3l a vil\u00e1gos \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sb\u00f3l ad\u00f3dott, amely Rossellinit \u00e9s munkat\u00e1rsait (\u2026) arra k\u00e9szteti, hogy azonosuljanak azzal, amit azokban a h\u00f3napokban milli\u00f3nyi olasz egy\u00fcttesen \u00e9lt \u00e1t\u201d. (Carlo Lizzani, olasz filmt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz) Az osztr\u00e1k dezert\u0151rt Tolnay \u00c1kos magyar \u00edr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 j\u00e1tssza. Szerep\u00e9t a val\u00f3s\u00e1g ihlette, hiszen az olasz ellen\u00e1ll\u00e1s t\u00e1mogat\u00f3jak\u00e9nt, maga is b\u00f6rt\u00f6nbe ker\u00fclt a megsz\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n. A m\u00e9lyen humanista Rossellini, a neorealizmust a modernizmussal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kulcsfigura: \u201eAz \u00e9n neorealizmusom nem m\u00e1s, mint mor\u00e1lis \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s, amit tal\u00e1n az al\u00e1bbi szavakkal lehetne a legpontosabban kifejezni: felebar\u00e1ti szeretet.\u201d<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/Roma_citta_aperta.png\")
<\/figure><\/div>\n<\/div><\/div>\n\n\n\nEgy jelenet felpl\u00e1noz\u00e1sa Rossellini szerint: \u201evan egy szerepl\u0151 valahol, \u00e9s elhelyezked\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en felfedezz\u00fck a k\u00f6rnyezetet, amely \u0151t k\u00f6r\u00fclveszi.\u201d Neorealizmus els\u0151 filmjei 1942\u201343 t\u00e1j\u00e1n, a hadsz\u00ednt\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltoz\u00f3 It\u00e1li\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dnak (Blasetti: \u00dati kaland, Visconti: Megsz\u00e1llotts\u00e1g, De Sica: A gyermekek figyelnek benn\u00fcnket). A filmesek az amerikai hadseregt\u0151l kapott \u00bbk\u00f6nny\u0171 kamer\u00e1kkal\u00ab k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k felv\u00e9teleiket \u00e9s \u201eelsaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k azt a term\u00e9szetes, k\u00f6zvetlen elbesz\u00e9l\u00e9sm\u00f3dot, amelyt\u0151l a konvencion\u00e1liss\u00e1 merevedett m\u0171termi forgat\u00e1si gyakorlat addig elz\u00e1rta \u0151ket.\u201d (Schubert Guszt\u00e1v) \u201e\u2026.a felszabadul\u00e1s pedig megteremtette azokat a politikai-gazdas\u00e1gi felt\u00e9teleket, melyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a f\u00f6lhalmozott m\u0171v\u00e9szi energi\u00e1k hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/download-5.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nA neorealizmus cs\u00facsid\u0151szaka: 1945: Rossellini: R\u00f3ma ny\u00edlt v\u00e1ros; 1946: De Sica: Fi\u00fak a r\u00e1cs m\u00f6g\u00f6tt; Rossellini: Paisa; 1947: Zampa: Neh\u00e9z \u00e9vek; De Santis: Tragikus hajsza; 1948: Visconti: Vihar el\u0151tt; De Sica: Biciklitolvajok; Rossellini: N\u00e9metorsz\u00e1g nulla \u00e9v. Az ir\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151i szabadulni pr\u00f3b\u00e1lnak a fasiszta ideol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l, elutas\u00edtj\u00e1k a Mussolini-\u00e9ra alatt divatba j\u00f6tt \u201efeh\u00e9r telefonos\u201d v\u00edgj\u00e1t\u00e9kokat. Val\u00f3s probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l \u00e9s \u00e9lethelyzetekr\u0151l, \u00e9s hiteles h\u00e9tk\u00f6znapi figur\u00e1kr\u00f3l, amat\u0151r szerepl\u0151kkel k\u00fcls\u0151 helysz\u00edneken j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, dokumentarista \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel \u00e1br\u00e1zolt filmeket k\u00e9sz\u00edtenek. A kameramozg\u00e1s felszabad\u00edt\u00e1sa \u00e9s a karakterek nyerses\u00e9ge, \u00fajfajta hitel\u0171 t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9st produk\u00e1l. A szituat\u00edv helyzetekben a h\u0151s\u00f6ket a szociol\u00f3giai k\u00f6rnyezet\u00fck v\u00e9letlenszer\u0171en aktiv\u00e1lja, ami kifejezi az egy\u00e9n v\u00e9dtelens\u00e9g\u00e9t a sors\u00e1val szemben. A m\u00e9lys\u00e9gi kompon\u00e1l\u00e1s \u00e9s az \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u0171 hangk\u00f6rnyezet seg\u00edti a t\u00e9rszervez\u00e9st \u00e9s al\u00e1t\u00e1masztja a h\u0151s k\u00e9nyszer\u0171 cselekedeteit. A l\u00e9tbizonytalans\u00e1gba ker\u00fclt h\u0151s\u00f6k szeml\u00e9lete tragikus. Ezek a filmek hatalmas \u00e9rzelmi intenzit\u00e1ssal, t\u00e1rsadalmi \u00f6sszefog\u00e1sra \u00e9s megb\u00e9k\u00e9l\u00e9sre sz\u00f3l\u00edtottak fel. A probl\u00e9ma centrikus elbesz\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n a filmk\u00e9p el\u0151ter\u00e9ben elhelyezked\u0151 ember \u00e9s a k\u00e9p h\u00e1tt\u00e9rk\u00f6rnyezete k\u00f6z\u00f6tt megsz\u0171nik a hierarchia. A h\u0151st a k\u00f6rnyezete determin\u00e1lja. \u201eA jelent\u00e9sek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a t\u00e1rsadalmi-kultur\u00e1lis k\u00f6rnyezet hordozza.\u201d (KAB) A st\u00edlusir\u00e1nyzat 50-es \u00e9vekt\u0151l indul\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak, majd megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek politikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szi okai voltak. \u201eA rendez\u0151knek rehabilit\u00e1lniuk kellett a fant\u00e1zi\u00e1t, a mes\u00e9t, a metaforikus st\u00edlust.\u201d A neorealista m\u00f3dszer \u201ealkalmatlannak bizonyult a rejtettebb, \u00f6sszetettebb t\u00e1rsadalmi-egy\u00e9ni probl\u00e9m\u00e1k megragad\u00e1s\u00e1ra\u201d, ez\u00e9rt a poszt-neorealizmusban m\u00e1r a szem\u00e9lyre szabottabb, pszichologiz\u00e1l\u00f3bb probl\u00e9mafelvet\u00e9s \u00e9s karakter\u00e1br\u00e1zol\u00e1s ker\u00fcl f\u00f3kuszba, nem a szoci\u00e1lis \u00e1llapotok hiteles le\u00edr\u00e1sa \u00e9s a mor\u00e1lis igazs\u00e1gok felmutat\u00e1sa hangs\u00falyos, hanem \u201ea felsz\u00ednr\u0151l \u00fajra a m\u00e9lybe h\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00bbemberi l\u00e9nyeg\u00ab keres\u00e9se kezd\u0151dik el.\u201d (Carlo Lizzani)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Szabadka\/2021.09.15. Roberto Rossellini: R\u00f3ma, ny\u00edlt v\u00e1ros (Roma, citt\u00e1 aperta)Fekete-feh\u00e9r olasz h\u00e1bor\u00fas filmdr\u00e1ma, 1945, 100 p. A film a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e9ledez\u0151 Eur\u00f3pa egyik els\u0151 mesterm\u0171ve, forgat\u00f3k\u00f6nyve az olasz f\u00f6ldalatti harc idej\u00e9n \u00edr\u00f3dott. 1943\u201344...<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1412,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"rop_custom_images_group":[],"rop_custom_messages_group":[],"rop_publish_now":"initial","rop_publish_now_accounts":[],"rop_publish_now_history":[],"rop_publish_now_status":"pending","_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[6,8,9],"tags":[],"class_list":["post-1405","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-filmvetites","category-kurbli","category-kurbli-filmklub"],"featured_image_src":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/images-2-e1631788692439.jpg","featured_image_src_square":"https:\/\/mladjxeqsxgv.i.optimole.com\/cb:B3zE.b136\/w:auto\/h:auto\/q:mauto\/f:best\/https:\/\/ctalker.org\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/images-2-e1631788692439.jpg","author_info":{"display_name":"Kari","author_link":"https:\/\/ctalker.org\/en\/author\/karina\/"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1405","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1405"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1405\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1417,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1405\/revisions\/1417"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1412"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1405"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1405"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ctalker.org\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1405"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}